7 végzetes pillanat
Pásztor Kristóf

Viktória királynő és Albert herceg

Az Egyesült Királyság addigi leghosszabb ideig trónon ülő uralkodója, Viktória királynő az utókor emlékezetében a haláláig gyászoló özvegyként maradt meg. A róla készült festmények és fényképek többsége is így ábrázolja. A királynő azonban nem ok nélkül viselt élete végéig feketét: „élete legboldogabb napjaként” írta le esküvőjének napját, és viharoktól korántsem mentes házasságuk ellenére valóban teljes szívből szerette férjét, akinek ő kérte meg a kezét, és akit oly korán elszakított tőle a halál.

A kamasz királynő

Alexandrina Viktória 1819. május 24-én született a londoni Kensington-palotában. Édesapját, Eduárdot, Kent hercegét nyolc hónapos korában elveszítette. Nevelését édesanyja, Viktória szász-coburg-saalfeldi hercegnő irányította, aki nagymértékben korlátozta angol lánya szabadságát. Viktória gyermekkorának egyetlen apaszerű alakja egyik nevelője, Sir John Conroy volt, akit azért gyűlölt mélységesen, mert rendszeresen csúnyának és butának nevezte. Viktória másik nevelője – szintén anyja kívánságára – Lehzen bárónő volt, akit viszont maga mellett tartott felnőttként is. Az ifjú hercegnő nevelése az anyja és Conroy által kifejlesztett, úgynevezett Kensington-módszer szerint zajlott, amelynek eredményeképpen Viktória magányosan és elszigetelten töltötte a saját emlékezete szerinti „meglehetősen búskomor” gyermekkorát. A szigorú felügyelet és az állandó kritika ellenére azért Viktória igencsak elkényeztetett kislány volt, akinek egészen kicsi korától a „királyi fenség” megszólítás dukált.

Eduárd herceg III. György király negyedik fia volt, így alapvetően nem számíthatott arra, hogy ő maga vagy gyermeke elfoglalhatja a trónt. Apja halála után azonban bátyjai – a IV. Györgyként trónra lépő legidősebb testvér, Frigyes yorki herceg, majd a szintén trónra lépő IV. Vilmos – 1837-ig mind elhunytak, élő gyermekeik pedig nem voltak. Viktória így tizennyolc évesen az Egyesült Királyság királynője lett. Anyja és Conroy igyekeztek meggyőzni, hogy halassza el 21 éves koráig trónra lépési szándékát, és engedje át az államügyek intézését nekik. Viktória azonban nem hallgatott rájuk, megkoronázása után pedig elküldte az udvarból Sir Johnt, és anyja tanácsaira sem tartott igényt. Úgy érezte, egyedül is nagyszerűen boldogul majd az uralkodói teendőkkel.

Az unokatestvér

Szász-Coburg-Gotha-i Ferenc Albert Ágost Károly Emmánuelt, bár a coburgi Rosenau-kastélyban született, ugyanaz a bába segítette világra 1819. augusztus 26-án, aki három hónappal korábban Viktóriát. Bár anyai ági unokatestvérek voltak, gyermekkorukban igen kevésszer találkoztak. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. nyár számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok