2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Hivatalosan férfi ruhák viseléséért ítélték máglyahalálra Jeanne d'Arcot

2019. október 17. 09:41 Múlt-kor

Jeanne d'Arc mártírhalála a fiatal lány büntetésének tekinthető az angolok és szövetségeseik részéről, amiért tevékenységével visszahozta Franciaországot a vereség küszöbéről a százéves háborúban. A legnagyobb „eretnekség” azonban, amely miatt vádat tudtak emelni ellene és máglyára küldeni, igen banális volt – több alkalommal férfi ruhát hordott.

Jeanne
Jeanne d'Arc máglyahalála (kép forrása: history.com)

Egy harcos felemelkedése

Az „orléans-i szűz” célja nem az volt, hogy egy nemzet mártírjává váljon. Sorsát azonban bizonyára elfogadta, miközben Rouen városában a fogva tartói által kirendelt halállal nézett szembe.

Egy együtt érző angol katona korábban megígérte neki, hogy megfojtja, mielőtt véghez vihetik a borzasztó kivégzést, ebben azonban a kirakatper lefolytatója, Pierre Cauchon püspök megakadályozta: azt akarta, a későbbi Szent Johanna annyit szenvedjen, amennyit csak lehetséges.

A modern szemlélőnek Jeanne d'Arc diadalainak és megpróbáltatásainak egyes aspektusai színtiszta mítosznak tűnnek. Sok szenttel ellentétben azonban az ő esetében rendelkezésre áll perének kiterjedt iratanyaga, mely nem csupán létezését, de életének rendkívül rövid voltát is alátámasztja.

Jeanne saját vallomása szerint igencsak megrémült, amikor 13 évesen megjelent előtte Szent Mihály. Későbbi látomásaiban szerepelt Szent Margit, Szent Katalin és Szent Gábriel (vagy Gábor) is – bővebb információ nem áll rendelkezésre arról, hogy az e névvel bíró szentek (esetleg arkangyalok) közül melyekre gondolt.

A lány mindazonáltal nem kérdőjelezte meg látomásai valós voltát és üzeneteik fontosságát sem, annak ellenére, hogy tartalmuk idővel egyre hihetetlenebbé vált.

Eleinte csupán azt parancsolták neki, járjon gyakrabban templomba, később azonban már azt jósolták, ő fogja felmenteni az ostromolt Orléans városát.

A nőknek nem volt szokás részt venni a hadviselésben a 15. századi Franciaországban, Jeanne d'Arc azonban idővel valóban egy hadseregnek parancsolt, amely az általa legitimnek tekintett uralkodó, VII. Károly trónra emeléséért harcolt.

A százéves háború néven ismert konfliktus, amely a francia trónért zajlott az angol, illetve a francia uralkodóházat pártolók között, ekkor már több nemzedék életét is végigkísérte.

Az angolok és burgundiai szövetségeseik kezén volt az ország északi része, beleértve Párizst, míg a francia trónkövetelő, Károly Chinon kisvárosban, a fővárostól majdnem 300 kilométerre rendezte be udvarát.

Jeanne először egy Robert de Baudricourt nevű helyi (lotaringiai) lovagot kért meg arra, hogy kísérje őt Károly színe elé. Robert eleinte elutasította, végül azonban 1429-ben a trónörökös elé vitte a 17 éves lányt.

Miután Jeanne közölte Károllyal, hogy látomásai azt parancsolták, hogy segítsen neki egész Franciaországra kiterjeszteni hatalmát, a trónörökös konzultált tanácsadóival. Arra jutottak, hogy Jeanne lehet az a személy, akit több jóslat is Franciaország megmentőjeként jövendölt meg, így hallgattak rá.

A kamaszlány így 1429. április 27-én már páncélban és katonaruhában kísérte a francia hadakat az angol-burgundi ostrom alatt álló Orléans városához. Az általa javasolt merész támadást Károly parancsnokai eleinte elvetették, Jeanne azonban végül meggyőzte őket, és több sebesülést is elszenvedve maga vezette a franciákat az ellenség felé.

Május 8-ára a város felszabadult, Jeanne d'Arc pedig egycsapásra híres hős lett. Orléans-t követően is győzelmek sorozatát könyvelhették el a franciák a vallásos tisztelet övezte lány útmutatása alatt, ezek megnyitották az utat a koronázóváros Reims felé, ahol július 17-én hivatalosan is Károly fejére helyezték a koronát.

Az immár koronás VII. Károly először Burgundiát szerette volna saját oldalára állítani, Jeanne ellenben azonnal Párizs ellen akart vonulni. Károly vonakodva engedett neki, azonban a francia erőket ekkor visszaverték az angol és burgundi seregek.

Jeanne az év őszén még vezetett egy sikeres hadjáratot, azonban Compiègne város védelme közben a burgundiak foglyul ejtették.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Jeanne d'Arc rohamra vezeti a francia nehézlovasságot az angol íjászok ellen Patay-nél, Orléans felszabadítását követően Frank Craig 1907-es festményén (kép forrása: nationalgeographic.com)Jeanne d'Arc hívei körében Hendrik Scheffer 1843-as festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)Jeanne d'Arc a francia csapatok élén Orléans-nál (kép forrása: historynet.com / Getty Images)Jeanne egyik látomása Eugène Romain Thirion 1876-os festményén (kép forrása: Pinterest)Henry Beaufort angol bíboros, Winchester püspöke hallgatja ki Jeanne d'Arcot cellájában Paul Delaroche 1824-es festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)Orléans ostroma egy középkori ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)Jeanne d'Arc elfogása Adolf Alexandre Dillens 1847 és 1852 között készült festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)Jeanne d'Arc máglyahalála Hermann Stilke 1843-as festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!