Hét rettenthetetlen kalandornő, aki beírta a nevét a történelembe
2017. július 21. 18:32
Korábban
A keresztes királyné
Aquitániai Eleonóra a 12. század egyik legműveltebb és legbefolyásosabb asszonya volt. Mindössze 15 éves korában örökölte meg fiatalon elhunyt apjától a Franciaország délnyugati részén elterülő Aquitániát, amivel a lány egy csapásra Európa egyik leggazdagabb emberévé vált. Nem meglepő, hogy a gyámjának kijelölt VI. Kövér Lajos francia király saját fiát jelölte ki a hercegnő jegyeséül annak érdekében, hogy országa legnagyobb tartományát a koronához csatolja a házassággal.
A VII. Lajos oldalán Franciaország királynéjává előlépő Eleonóra azonban sosem volt hajlandó arra, hogy csak az „oldalvonalról” szemlélje az eseményeket. Amikor 1147-ben többek között férje vezetésével megindult a II. keresztes hadjárat, a királyné maga is páncélt öltött és az egyház rosszallása ellenére aquitániai vazallusainak többezer katonájával – köztük 300 asszonnyal – maga is megindult a keresztes államok megsegítésére.
Útja során meglátogatta Konstantinápolyt, Jeruzsálemet és Antiochiát is. Utóbbi helyen találkozott – sőt egyesek szerint viszonyt kezdett – nagybátyjával, a várost uraló Rajmund fejedelemmel. Kapcsolata ezt követően megromlott férjével és a hazafelé tartó úton már külön utaztak, majd néhány évvel később el is váltak egymástól.
Eleonóra azonban nem sokáig maradt korona nélkül. Mindössze hat héttel a Lajossal való házasságának felbontása után feleségül ment Henrik normandiai herceghez, aki ezután éppen a gazdag Aquitániára támaszkodva tudta végül kikényszeríteni az angol trónhoz való jogát, így 1154-ben Eleonóra új férje II. Henrik néven elfoglalhatta az angol trónt.
A királyné ezután sem hagyott fel aktív életével, még hetven évesen is rendszeresen utazgatott a világban. Az egyház sem felejtette el rendkívüli vállalkozását: a III. keresztes hadjáratot megelőzően külön pápai bulla tiltotta meg a nők részvételét a vállalkozásban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap