Hét rendkívüli dolog, amelyet egyes középkori hercegnők megtehettek
2019. április 5. 13:05 Múlt-kor
Sok tündérmesében előfordul, hogy a hercegnők éveket töltenek tornyokba zárva, várva, hogy egy lovag megmentse őket – nem többek, mint dekoratív sakkfigurák, akikkel édesapjuk rendelkezik. Néhány történelmi hercegnő számára azonban egész másként alakult az élet. I. Eduárd angol király (uralkodott 1272-1307) öt felnőttkort megélt lánya a megszokotthoz képest rendkívüli jogokkal rendelkezett élete során.
Korábban
A hercegnő, mint várkapitány
1293-ban Eleonóra hercegnő feleségül ment III. Henrikhez, a ma Észak-Franciaországban található Bar grófjához. Négy évvel később Henrik Lille közelében harcolt, amikor ellenséges francia csapatok elfogták, és Párizsba vitték. Bebörtönzött férje helyére lépve Eleonóra feladata volt, hogy biztosítsa a grófság biztonságát. Ahogy a 14. századi olasz–francia írónő, Christine de Pisan is írta, egy hercegnőnek „tudnia kell fegyvert használni (…) hogy parancsolhasson embereinek, ha úgy kívánja a szükség.”
Eleonóra összehívta férje maradék csapatait, hogy védjék otthonát, Bar várát, és írt édesapjának és más szövetségeseknek, hogy gyűjtsenek össze pénzt Henrik kiváltására. Tevékenységével sikeresen védte meg gyermekei örökségét.
30 évvel korábban egy másik Eleonóra nevű angol hercegnő, Földnélküli János király legkisebb lánya védte egyedül Dover várát saját fivére, III. Henrik király csapatai ellen több hónapig, miközben férje, Simon de Montfort lázadást vezetett az uralkodóval szemben. A döntő eveshami csatát követően, ahol férje és legidősebb fia is elesett, Eleonóra tovább harcolt, még ostromgépet is hozatott a vár védelmére, és kihasználta Dover tengerparti elhelyezkedését, hogy gyermekeit Franciaországba menekítse, a szükségleteiket fedező pénzzel együtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- 15:10
- 14:47
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap