Hét meglepő tény a római nőkről
2019. december 16. 19:17 Múlt-kor
Korábban
A válás az apáknak kedvezett
A házasság felbontása gyors, könnyű és meglehetősen gyakori dolog volt az ókori Rómában. A házasság volt a társadalom olaja és ragasztója egyben, célja gyakran a politikai és egyéb, kevésbé személyes kapcsolatok építése volt.
Amikor egy házasság nem szolgálta már kellően a felek érdekét, azt rövid úton fel lehetett bontani.
Napjaink fejlett társadalmaival ellentétben a rómaiaknál nem volt jogi eleme a válásnak – ha a férj (vagy ritkább esetekben a feleség) kimondta, azzal gyakorlatilag meg is történt.
Az apák emellett lányuk nevében is kezdeményezhették annak válását férjétől – igen gyakori volt, hogy az apa megőrizte jogi hatalmát lánya felett azt követően is, hogy férjhez adta.
Ez a rendszer lehetővé tette, hogy az ara családja visszaszerezze a férjnek fizetett hozományt is, megőrizve a családi vagyont. A férjeknek egyetlen lehetősége volt ilyen esetben a fizetség megtartására – ha valamilyen úton bizonyítani tudták, hogy feleségük hűtlen volt.
A nőket vélhetően igen gyakran tartotta vissza a válás kezdeményezésétől az, hogy a római jog az apának kedvezett inkább a gyermekekkel kapcsolatos vitás esetekben.
A római nők valójában semmiféle jogokkal nem rendelkeztek gyermekeik felett, mivel az apai vérvonal mindenek feletti fontossággal bírt.
A válást követően a gyermekek legfeljebb akkor maradhattak édesanyjukkal, ha ez volt a kedvezőbb opció az apa számára.
Utóbbi esetre híres példa Augustus császár egyik lánya, az idősebb Julia és édesanyja, a császár második felesége, Scribonia esete.
Augustus a tisztán politikai okból létrejött frigyet már a gyermek születése után azonnal felbontotta, hogy elvehesse harmadik feleségét, Liviát.
Amikor később lázadó viselkedése miatt a császár száműzte Juliát, Scribonia önként lányával tartott Ventotene (római nevén Pandateria) szigetére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.