Hét meglepő tény a római nőkről
2019. december 16. 19:17 Múlt-kor
Korábban
A szépség titka: a krokodilürülék
A római nőkön óriási volt a nyomás, hogy a lehető legszebbnek mutassák magukat. Ennek részben az volt az oka, hogy az asszony szépségét egyfajta bizonyítványnak tekintették a férjére nézve is. Ugyanakkor a mindig fiatalabbnak tűnni próbáló nőkből szüntelenül gúnyt is űztek.
Ovidius római költő (Kr. e. 43 – Kr. u. 17) így korholt egyik versében egy asszonyt, amiért házi módszerekkel próbált haja színén változtatni: „Hányszor mondtam, hogy ne pingáld a hajad! – Mit megfesthetnél, immár egyetlen hajtincsed sincs.”
Juvenalis (Kr. u. 55k. – 127) egy szatirikus portréírásában arról számol be, egy nő megkorbácsolta a fodrászt, aki elrontotta feltupírozott frizuráját.
A régészeti anyagból is látszik, hogy Rómában valóban virágzó kozmetikaipar létezett az ókorban. Ugyan egyes receptek még akár napjainkban is szóba jöhetnének – mint például a porított rózsaszirmokat vagy a mézet tartalmazók –, mások valószínűleg széles körben ellenérzéseket váltanának ki.
A pattanások kezelésére a javasolt szerek közt volt a tyúkzsír és a hagyma, míg a bőr exfoliálására őrölt kagylóhéjat használtak.
Az ősz hajszálak elrejtésére úgy tartották, egy földigilisztákból és olívaolajból készült szer a legalkalmasabb, egyes írók pedig arról számoltak be, a nők rúzsként alkalmazzák a krokodilürüléket.
Nehéz megállapítani, e praktikák közül melyek az idő vasfogának hatásai ellen küzdő nőkön élcelődő római írók által kitaláltak, és melyek valódik.
Tény azonban, hogy a régészeti leletanyag alapján egyes római kozmetikumok meglehetősen bizarr összetétellel bírtak.
2003-ban például egy londoni ásatáson előkerült egy apró szelence, melyben 2000 éves római arckrém maradványai voltak kimutathatók. Ennek laboratóriumi vizsgálata során kiderült, állati zsírból, keményítőből és ónból állt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap