Hét király, aki gyermekként került a trónra

A rettegett utódölő

A legenda szerint III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem fiának, Ivánnak már a születését is baljós előjelek kísérték: két foggal jött a világra. Apja halála után a kis Iván névleg már hároméves korában az ortodox állam vezetője lett.

Nyolcéves volt, amikor édesanyja is meghalt, innentől kezdve pedig az orosz nemesek, a bojárok vették kézbe a fejedelemség irányítását. 17 éves korában azonban megelégelte helyzetét, és – az orosz történelemben elsőként – cárrá koronáztatta magát.

Iván uralkodása kezdetén államigazgatási reformok sorát vitte véghez. Az egyre szaporodó külpolitikai kudarcokat, majd felesége, Anasztázia 1560-ban bekövetkező halálát követően azonban teljesen elveszítette önkontrollját. Meggyőződésévé vált, hogy a gyerekkora óta gyűlölt bojárok mérgezték meg az asszonyt, és paranoiája következtében már mindenhol bojár-összeesküvést látott.

A vérengzései miatt a „Groznij” (jelentése az elterjedt fordítás szerint: Rettegett, ám valójában: Rettenetes) jelzőt már életében elnyerő uralkodó a kínzást éppoly szórakozásnak tartotta, mint a vadászatot vagy a testi gyönyört.

Az ellenségeivel való leszámolás jegyében két részre, az általa uralt opricsnyinára és a bojárok hatáskörébe tartozó zemscsinára osztotta fel az országot. 5-6 ezer főből álló, félelmetes testőrgárdája rendszeresen rettegésben tartotta a zemscsina lakosságát.

Az 1567 és 1570 közötti ún. „tömeges terror” idején már senki sem érezhette magát biztonságban. 1570 januárjában az opricsnyikok (a testőrei) a bűnös kereskedőváros, Novgorod több ezer lakóját vágták le, herélték ki vagy éppen sütötték meg.

A paranoiára, dühkitörésekre hajlamos cár élete végén már a családját sem kímélte. 1581 novemberében előbb menyét ütötte meg úgy, hogy az asszony elvetélt, majd az ezt követő vita során az eszét vesztő cár többször fejbe vágta Iván nevű, legidősebb fiát, aki napokkal később belehalt sérüléseibe.

Fia holtteste mellől az egyre csak zokogó cár nem volt hajlandó elmozdulni. A Moszkvába tartó gyászmenetet gyalog kísérte, a temetési szertartás alatt pedig újra és újra a koporsóba verte a fejét. A következő éjjeleken alva járva „kísértette” a palotát, nappal pedig gyakran ordított tehetetlen dühében. Később, hogy fájdalmát enyhítse, néhány hadvezért kivégeztetett, ám már soha többé nem nyerte vissza régi önmagát.

1. A dongalábú félisten
2. A világ csodája
3. A szabadulását végigdudorászó Henrik
4. Az igazságos
5. A rettegett utódölő
6. A kivégzett királynő
7. A makacs francia

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen
• Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt