A vörösterror 133 napja

Hét híres önfeláldozó asszony

2019. március 12. 09:26 Kulcsár Ádám

„Az önfeláldozás a női jellem alapvető vonása. S ez is másfajta, mint a férfié, aki úgy áldozza fel magát, hogy tudva tudja, áldozata summája annak a kudarcnak, melyet maga folytat áldozata erkölcsi értelmével. A nő föláldozza magát, mivel ez örömet szerez neki” – írta egyszer Jiří Wolker cseh költő. Sorai vajon mennyire helytállóak? Az önfeláldozás csak az élet elvesztésével válik teljessé? Vagy az is hasonlóan méltó áldozat, amikor valaki teljes földi létét szenteli egy nemes célnak? Bár számtalan asszonyt emelhettünk volna ki, összeállításunkban az önfeláldozás hét különleges női példáját mutatjuk be.

Hét híres önfeláldozó asszony

A dühös oroszlánok

„Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férfi puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott” – jegyezte fel Hieronymus Ortelius német krónikaíró az 1552-es egri várvédő asszonyokról, akikről számos nemzet történetírói emlékeztek meg csodálattal. Ascanio Centorio degli Hortensi itáliai történetíró például spártai amazonoknak nevezte őket.

I. Szulejmán oszmán szultán 1552 nyarán hatalmas hadjáratot indított a szétszakított Magyar Királyság ellen. Seregei számos erősséget elfoglaltak, mire az utolsó állomás, Eger alá érkeztek. A „rozzant akolnak” nevezett vár bevétele megnyitotta volna az utat a gazdag felvidéki városok felé. A 70 ezer fős török sereggel szemben Dobó István várkapitány mindössze 1800 várvédőt tudott felsorakoztatni, ám ennek is csupán a fele volt képzett katona.

12 napi ágyúzás után, szeptember 29-én indított általános rohamot a török. Ostromlétrák tucatjai csapódtak a várfalakhoz, és százával másztak fel az ostromlók. Egerben több nő is férje és családja mellett maradt, ők igyekeztek a várvédők keze alá dolgozni: üstökben vizet és szurkot forraltak, és a röpködő nyílvesszők és puskagolyók zápora közepette vitték fel a falakra, hogy a felfelé kapaszkodó oszmánok nyakába zúdítsák. Olykor kődarabokat hajítottak a török áradat közé. Az újabb és újabb rohamok azonban olyan hatalmasak voltak, hogy sok esetben maguk a nők is kardot ragadva keltek harcra a támadókkal. Nagyban köszönhető az ő bátorságuknak is, hogy október közepén a világ egyik legerősebb birodalma szégyenszemre feladni kényszerült az ostromot. Eger megvédése csodaszámba ment.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!