Hét fotó, amely megrázta a világot

A fal két oldalán

A második világháborút követően a győztes hatalmak a vesztes németek fővárosát is megszállási övezetekre osztották. 1948-ra a francia, brit és amerikai zóna egyesült, s immáron Nyugat-Berlin szabad világa és a kommunista Kelet-Berlin állt szemben egymással, és bár bizonyos korlátozásokat mindkét oldalon bevezettek, az átjárás szabad maradt.

Az évek elteltével azonban a jólétet kínáló nyugat és a nyomorúságos körülményekkel teli kelet között egyre nagyobb szakadék keletkezett. Az NSZK egyre növekvő színvonala milliókat vonzott Németország szegényebb részéről, így másfél évtized alatt az NDK 17 millió polgárából 2,6 millióan döntöttek úgy, a szabad világot választják. Mivel félő volt, hogy a kommunista Németország gazdasága összeroppan – 1961 első felében már napi 1500-1900 kitelepülővel kellett számolniuk –, a kommunista vezetés elhatározta, ellehetetleníti a kivándorlás lehetőségét. 1961. augusztus 12-én Walter Ulbricht főtitkár aláírta a berlini fal építésére vonatkozó parancsot, amely „Kínai fal” hadművelet néven futott. Másnap 160 kilométer hosszú drótkerítést telepítettek Nyugat-Berlin köré, újabb két nap elteltével pedig megkezdődött a fal építése.

Az ideológiai vasfüggöny fizikai valóssággá vált, s egy 3,5 méter magas és 1 méter széles betonfalként testesült meg, amely a hidegháborúnak és a kommunista diktatúra embertelenségének jelképévé vált, családokat és barátokat szakítva szét. Az 1961. augusztus 26-án készült képen két anya látható, akik csak integetni tudnak gyermekeiknek és unokáiknak a frissen épült fal mögül.

1. Amikor a Mennyei béke tere a pokol kapujává vált
2. Fekete szeptember Münchenben
3. A tábornok megölte a vietkongot, a fotó pedig a tábornokot
4. Amerika gyásznapja
5. A fal két oldalán
6. Feltámadott a tenger
7. A hullahalmok tetején

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai