Házasságba kényszerítéssel és terrorakcióval is próbálkoztak túlvilági szellemek az újkori Nagy-Britanniában
2019. december 12. 17:45 Múlt-kor
A természetfeletti erőkben való hit, és a tőlük való félelem igen elterjedt volt a 18. és 19. századi Nagy-Britannia lakosságának körében. Ebből kifolyólag előfordult, hogy különféle törvényszegők kovácsoltak a babonákból előnyt, és túlvilági szellemek vagy más paranormális jelenségek „bevetésével” félemlítették meg, illetve verték át áldozataikat.
Korábban
„Kaparó Fanny” bosszúja
Habár a 18. századot a felvilágosodás koraként ismeri a történelem, a köznép hite a természetfeletti jelenségekben nem szűnt meg egyik napról a másikra, emiatt pedig sokan estek áldozatul „szellemátveréseknek”.
Ezeknek sokféle célja lehetett, a vallási ellentétek felszításától az álomházasság bebiztosításáig, egy Richard Parsons nevű londoni írnok esetében pedig egy bosszúálló szellem híre járta be az országot.
1759-ben Parsons egy szobát adott ki a londoni Szent Pál-székesegyháztól nem messze lévő Cock Lane-en egy William Kent nevű özvegynek, akivel együtt beköltözött Fanny Lynes, a férfi elhunyt hitvesének testvére, és immár Kent szeretője.
Parsons és a bérlők között akkor romlott meg a viszony, amikor Parsons pénzt kért kölcsön Kenttől, majd nem fizette vissza. Kent és Lynes nem sokkal később elköltöztek, a nő pedig ezt követően elhunyt (a jelek szerint himlőben). Kentnek végül jogi úton sikerült visszaperelnie Parsonstól a kölcsönadott összeget.
1762-ben Parsons és 12 éves lánya, Elizabeth arról tettek bejelentést, hogy Lynes szelleme kísért a Cock Lane-i házban. A bútorokat kaparó, ezért „Kaparó Fanny” -nek nevezett szellem Parsonsék elmondása szerint arról számolt be, hogy halálát valójában Kent okozta: szándékosan megmérgezte arzénnal.
Az ügy a maga korában óriási médiafigyelmet kapott. Országszerte beszámolt róla a sajtó, és kíváncsiskodók tömegei szállták meg a Cock Lane-t. Magasan képzett médiumok tartottak szeánszokat a házban, amelyek során kommunikálni próbáltak „Kaparó Fanny” -vel, és egy vizsgálóbizottság is alakult a jelenség kivizsgálására, melynek tagja volt a manapság főként internetes mémekből ismert neves író, Samuel Johnson is.
A bizottság vizsgálata végül eloszlatta a szenzációt: arra jutottak, az egész átverés volt, és a Kenten bosszút állni kívánó Parsons utasítására lánya volt az, aki a „paranormális” jelenségeket előidézte.
Parsonst két év börtönbüntetésre ítélték, és háromszor is kalodában állították a nyilvánosság elé.
Habár a jelenségek végül magyarázatot nyertek, az ügy széles nyilvánossága nem múlt el nyomtalanul: rávilágított a brit társadalom mélyebb megosztottságára, ami a szellemeket illeti.
A metodista hívők ugyanis kitartottak amellett, hogy az ilyesfajta jelenségek igenis lehetségesek, míg az anglikánok teljességgel elutasították ezt. Még Richard Parsons elítélését követően is megosztott maradt a közvélemény.
A lelkes anglikán Samuel Johnson később így fogalmazott a „Cock Lane-i szellemmel” kapcsolatban: „Csodálatos, hogy 5000 év eltelt már a világ teremtése óta, és még mindig nem eldöntött kérdés, hogy volt-e valaha akár egyetlen példa is arra, hogy bármely személy lelke megjelenjen a halál után. Minden érv ellene szól, minden hit azonban mellette.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
