Hatalmas viking lakomacsarnokot azonosítottak a föld alatt

A norvégiai Lofoten szigeteken talált épület maradványai

A Svédország déli részén található Aska dombról régóta úgy sejtették, hogy halomsír lehet, de a régészek a Journal Archaeological Prospection legújabb számában közzétett tanulmányukban leírják, hogy a maradványok egy nagyméretű, feltehetően viking kori épület alapjai voltak. A házat minden valószínűség szerint egy viking uralkodócsalád tagjai lakták, akiknek sírjait a közelben tárták fel.

"Ismerünk több párhuzamot, olyan épületeket, amelyeket az elit használt: ilyen Fornsigtuna Stockholm mellett, illetve Lejre, Roskilde közelében. A hasonlóság azonban az Ó-Uppsalánál feltárt lakomacsarnokot vizsgálva a legszembetűnőbb. Ezek az építészeti minták a két terület közötti intenzív kommunikációra utalnak" - mondta el Martin Rundkvist, az Umeå Egyetem munkatársa.

Gamla Uppsala (Ó-Uppsala)

A duplafalú, lakomák megrendezésére szolgáló terem eredetileg 50 méter hosszú és 14 méter széles volt, négy bejárattal rendelkezett, közepén pedig egy hatalmas tűzhely volt. "Kutatásunk bebizonyította, hogy a noninvazív geofizikai módszerek alkalmasak lehetnek a hasonló épületek azonosítására máshol is. A kutatók anélkül becsülhetik meg az adott épület korát, hogy kiterjedt régészeti terepmunkába kezdenének" - fogalmazott Andreas Viberg kutatásvezető, a Stockholmi Egyetem Régészeti Kutató Laboratórium munkatársa.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Elhunyt a Formula-1 legendája, Niki Lauda
• Budapest régi sportélete elevenedik meg fényképeken
• Szinte esély sem volt a tragikus bradfordi stadiontűz megfékezésére
• A versenyigazgató meg akarta állítani 1967-ben az első női maratonfutót, ám végül ő repült
• Napjainkban is egyedülállónak számít a Császár-Komjádi uszoda szerkezete
• Humoros, szerény és páratlanul tehetséges: Papp Laci útja a világhírnévig
• 110 meneten át tartott a történelem leghosszabb bokszmeccse
• Nem kedvelte a népszerűséget a Forma-1 örök csillaga
• Hegyen vagy hegy nélkül – a régmúlt legjobb síelős képei