Hatalmas robbanással érkezett meg New Yorkba az I. világháború
2021. október 1. 08:21 Múlt-kor
Korábban
Forró nyomon
A Black Tom szigeti robbanást követő nyomozás először két éjjeliőrt gyanúsított meg, akik cserépedényekben tüzeket gyújtottak, hogy elzavarják a szúnyogokat. Ám hamar kiderült a vizsgálatokból, hogy az általuk gyújtott tüzek túl messze voltak ahhoz, hogy gondot okozzanak.
Thomas J. Tunney, a New York-i rendőrség felügyelője gondolt először arra, hogy a robbanást nem véletlen baleset, hanem szándékos szabotázs okozta. Tunney szakértője volt a bombáknak, mivel a bombamerényletekben utazó anarchista csoportok után nyomozott a századforduló környékén.
A gyanú egy németre, Franz von Rintelenre terelődött. Von Rintelen 1915-ben érkezett az Egyesült Államokba, hamis svájci útlevéllel, álnéven. Tevékenységének a középpontjában a szabotázsakciók álltak. Ezeket általában időzített bombák segítségével, a britekkel szembenálló ír dokkmunkások köréből toborozva érte el. De munkásszervezetet is alapított, hogy sztrájkokkal és munkalassításokkal késleltesse az antantnak behajózni szánt amerikai segítséget.
Rintelen bőséges pénzt hozott magával, amellyel igyekezett minél több embert megnyerni magának. Valószínűleg így került a látókörébe Michael Kristoff, egy szlovák bevándorló, aki Bayonne-ban, New Jersey államban élt, és 1916 júliusától a Black Tom sziget hadianyag-raktáraiban dolgozott.
A nyomozók látókörébe Kristoff úgy került be, hogy idős szállásadója beszámolt nekik arról, hogy a robbanás reggelén a férfi zavartan viselkedett, és magában motyogva azt kérdezgette, hogy „mit tettem?”.
Azt is megtudták a férfiról, hogy olykor éjjel, piszkos kézzel és ruhában tért haza, üzemanyagbűzt árasztva. 1916 augusztusában a hatóságok letartóztatták Kristoffot, és hamar megdöntötték az alibijét. Ezt látva a férfi megtört, és beszámolt egy széles, német ügynökökből álló hálózatról, amelyet New Yorkból irányítottak és fizettek. A vallomás ellenére a hatóságoknak el kellett engedniük, mivel nem sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni Kristoff ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap