Három szentéletrajza is készült az államalapító uralkodónak a XI. században

Ifjonti hévvel az ország élén

Ezzel kapcsolatban először is Szent István ún. Nagyobb legendájára érdemes hivatkoznunk. Az államalapító király három életrajza közül ez keletkezett a legrégebben: ahogyan arról fentebb már szó esett, valószínűleg kevéssel 1083 után. Benne a következőket olvashatjuk: „Megnőtt a kisgyermek (infans) királyi neveléssel tápláltatván, majd a gyermekkoron (pueritia) túljutva, miután a serdülőkor (adolescentia) első lépcsőfokán túlhaladt, atyja […] fiát, Istvánt állította a nép élére, hogy utána uralkodjék […]. Midőn a pannon ország végre a szent ifjú (iuvenis) bólintását leste, ő a külországok népeivel híven megkötött békét megerősítette.” Az egyes életszakaszokat jelölő latin kifejezések ebben az esetben igen fontosak.

Az egész középkor egyik legnagyobb hatású enciklopédikus művében, a VI. században élő és alkotó Sevillai Izidor Etimológiák című munkájában ugyanis pontról pontra ugyanezek az elemek szerepelnek az emberi élet hat periódusának felsorolásában az első négy helyen: „Az életnek hat lépcsőfoka van: a kisgyermekkor (infantia), a gyermekkor (pueritia), a serdülőkor (adolescentia), az ifjúkor (iuventus), az érett kor és az öregség.” Aki a Nagyobb legendát írta, szemmel láthatólag használta Izidor munkáját: ezt nemcsak az bizonyítja, hogy pontosan ugyanazokat a szavakkal határozza meg István életének egyes szakaszait,  hanem hogy az Etimológiák vonatkozó részletéhez hasonlóan a legendában is szó esik az életszakaszok „lépcsőfokáról”.

Sevillai Izidor

A két szöveg közötti párhuzam felismerése azért nagyon fontos, mert Izidor az egyes szakaszokat konkrét életkorhoz is köti: „A világra jött gyermek első életszakasza a kisgyermekkor, amely hét évig terjed. A második életszakasz a gyermekkor, vagyis az ártatlan és nemzésre még nem alkalmas életidő, tartván egészen a tizennegyedik évig. Harmadik a serdülőkor, nemzésre felnőtt, amely huszonnyolc év[es kor]ig terjed. Negyedik az ifjúkor, minden életszakaszok legerőteljesebbike, végződvén az ötvenedik évnél.”

Ha ebből indulunk ki, akkor a Nagyobb legenda szövegét csakis úgy értelmezhetjük, hogy István még a tizennegyedik életévének betöltése előtt lett gyermekként (puer) apja kijelölt örököse, de már tizennégy és huszonnyolc éves kora között végezte az államalapítás roppant művét, vagy legalábbis annak oroszlánrészét. Ennek alapján a születési idejét valamikor 969 és 983 közé kell tennünk – csakhogy erősen kérdéses, hogy az 1083 után összeállított Nagyobb legenda szerzője honnan ismerhette volna István pontos születési évét.

Csábító lenne emellett az iménti okoskodással kiszámolt 969-es évszámot összekapcsolni a magyar Krónikaszerkesztmény fentebb már tárgyalt, ugyanezt az évszámot említő adatával, ám ne felejtsük el: a krónika szerzője vagy átdolgozója pap lévén nyilván szintén ismerte az István-legendákat, így ezt az adatát ezekből is vehette.

Kisebb legenda – nagyobb pontosság?

A pannonhalmi apátság eredetileg Szent István által 1002-ben kibocsátott, de utóbb többször újraírt és újabb betoldásokkal kiegészített adománylevelében az áll, hogy István „gyermekségében” (in pueritia mea) az országot belháború gyötörte, amelynek során Somogy megye felkelt az uralkodó ellen. Mivel a Krónikaszerkesztményből ismert, hogy a későbbi Somogy megye korábban Koppány territóriumához tartozott, az utalást csakis ez utóbbi nagyúr 997-es lázadására vonatkoztathatjuk. Az egyetlen probléma csupán az, hogy a vonatkozó részlet éppen az oklevél egyik utólag beszúrt részletében szerepel: ezt azért tudjuk, mert az eredetileg uralkodói többest használó szöveg (pl. „engedélyeztük”, „megparancsoljuk”) itt egyes számra vált (ld. „gyermekségem”).

Ha pedig azt is tekintetbe vesszük, hogy a magyar királyok okleveleiben az egyes szám első személyű fogalmazásmód 1075-től mutatható ki, akkor igen valószínűnek kell tartanunk, hogy a pannonhalmi oklevél István gyermekségére vonatkozó, egyes számú alakot tartalmazó szófordulata is valamikor a XI. század utolsó harmadában kerülhetett a szövegbe. Fontos megjegyezni: ebben az időszakban egy meglevő oklevelet az újabb és újabb uralkodók adományaival kibővíteni és átfogalmazni önmagában nem számított hamisításnak, csak akkor, ha valótlanságokat írtak bele.

Szent István ún. Kisebb legendája – amely a Nagyobb legendánál valamivel később, kevéssel 1095 után keletkezhetett – szintén arról ír, hogy hősünk „még gyermek” (puer) volt, amikor Géza nagyfejedelem halála után övé lett a főhatalom. Az államalapító uralkodó harmadik életrajza – amelyet Hartvik győri püspök 1099–1100 táján szerkesztett meg a korábbi legendák felhasználásával – az előbbi híradást csaknem szóról szóra átveszi, az egyetlen módosítás viszont éppen a minket érdeklő részletet érinti: a Hartvik-féle legendában ugyanis István már „serdülő ifjúként” (adolescens) lépett apja örökébe.

István a népe körében

Végül a fentebb más vonatkozásban már idézett magyar Krónikaszerkesztmény szerint István ugyancsak „serdülőkorában” (in adolescentia) győzedelmeskedett Koppány ellen. Az utóbbi három adat időrendje viszonylag pontosan meghatározható: minden jel arra mutat, hogy a Kisebb legenda István „gyermekségét” említő adatát Hartvik püspök módosította a „serdülőkorra” vonatkozó kifejezésre, a Krónikaszerkesztmény ismeretlen átdolgozója pedig valószínűleg a középkorban Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő Hartvik-féle legendából merítette a maga értesülését.

A gyermekség, serdülőkor és ifjúkor fogalmait azonkívül természetesen a középkorban sem feltétlenül csupán a Sevillai Izidor által meghatározott értelemben használták, hanem akár köznyelvi szófordulatként is, ebben az esetben pedig már egyáltalán nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a pueritia életszakasza minden forrásunk esetében tizennégy éves korban zárul. Mindennek alapján István születési idejét nagyjából 969 és 983 közé helyezhetjük, ezen az évkörön belül inkább a 980 körüli éveket valószínűsítve.

1. Bizonytalanságok a születés körül
2. Ifjonti hévvel az ország élén

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig