Három meccsnyire nyúlt az első Magyar Kupa döntője
2023. szeptember 8. 13:20 Múlt-kor
113 éve, 1910. szeptember 8-án került sor a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében az első Magyar Kupa-döntőre. A közönség botrányos viselkedéséről emlékezetes meccs 1:1-es döntetlennel végződött a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) és a Budapesti Torna Club (BTC) között, így a meccset – hasonlóan forró hangulatban – október 2-án megismételték, azonban még ekkor sem zárult le teljesen az első bajnokság.
Labdarúgómeccs az MTK-pályán, 1940 (illusztráció) (Fortepan / Bojár Sándor)
Korábban
Az 1901-ben alakult Magyar Labdarúgó Szövetség bevallottan az angol mintát vette alapul a bajnokság kiírásakor.
Maga a kupa elkészítésére meghirdetett közadakozás igen hamar jelentős összeg – mintegy 2000 korona – gyűlt össze (ennek ellenére csupán 1923-ban készült el a trófea).
A bajnokság anyagi fedezetének megteremtésére 1909 áprilisában a margitszigeti klubházban kabarét rendezett a Magyar Atlétikai Club (MAC), ennek fellépői maguk a sportolók voltak.
A bajnokság első sorozatát 1909. augusztus 13-án írták ki, és 28 csapat nevezett be.
A szeptember 8-án rendezett döntőben a korszak legerősebb csapatának számító MTK döntetlent játszott a BTC ellen a rendelkezésre álló játékidőben, így a meccs megismétlését írták ki – ekkoriban ugyanis még nem létezett büntetőpárbaj.
A megismételt meccsre hetekkel később, október 2-án került sor, és az őszi napon a késő délutáni időpont nem bizonyult szerencsésnek a befejezés szempontjából: a 16:30-kor elkezdett mérkőzést a bíró a második félidő vége előtt tíz perccel beszüntette, mert besötétedett, és napjaink világítása sem állt rendelkezésre. A játék berekesztésekor az állás 2:1 volt az MTK javára.
Hajós Alfréd (jobbra) a BTC színeiben
A korabeli hírlapok beszámolói szerint mindkét mérkőzést többször félbeszakította a közönség viselkedése, továbbá a bírói teljesítmény sem bizonyult példaértékűnek – a sorozatos kiállítások és következetlenül befújt büntetők pedig csak tovább hergelték a nézőket.
A megismételt döntő utolsó tíz percét néhány nappal később bepótolták, ekkor az MTK újabb gólt lőtt, 3:1-re módosítva a végeredményt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap