Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
2024. augusztus 5. 18:05 Múlt-kor
Korábban
Rejtélyes halál
A fáraó halálának pontos oka máig vita tárgyát képezi. Sokáig csak annyit lehetett biztosan tudni, hogy a fiatal fáraó uralkodásának tizedik évében hunyt el.
Ugyan Tutanhamon a köztudatban fenséges uralkodóként él, a valóságban azonban a törékeny fiatalember számtalan fejlődési rendellenességben szenvedett: a már említett farkastorok és dongaláb – amely miatt bottal volt kénytelen járni – mellett egyéb betegségek is gyötörték az egyiptomi vezetőt.
Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon trópusi maláriában halt meg, mások úgy vélik, egyik riválisa gyilkolta meg, vagy víziló öklelte fel, esetleg harciszekér- vagy lovasbalesetben halt meg.
Brit tudósok vizsgálják Tutanhamon múmiáját halála okának megállapításához az 1960-as években.
Az Egyiptomi Régiségügyek Legfelső Tanácsa egykori vezetője, az egyiptomi forradalom idején megbukott, vitatott megítélésű neves egyiptológus, Záhi Havvász irányítása alatt dolgozó kutatók 2005-ben nyitották fel Tutanhamon szarkofágját, hogy a múmia CT vizsgálatával megfejtsék a fáraó halálának rejtélyét.
Miután az egyiptomi régészcsapat elkészült a háromdimenziós röntgenvizsgálatokkal, kiderült, hogy a fiatalon elhunyt fáraó nem erőszakos halállal halt meg.
A felvételek egyértelművé tették, hogy a koponya a halál beállta után, feltehetően a mumifikálás során sérült meg, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott.
A 2010-ben elvégzett vizsgálatok eredményei alapján feltételezhető, hogy Tutanhamon halálának legvalószínűbb oka a csontszövetek elégtelen vérellátása volt, alighanem egy csonttörés nyomán. Ennek következtében a csont egy része elpusztult, ráadásul mindez maláriával is párosult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap