2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hangját is elvette az arcát ért lövés, mégis visszatért a színpadra Gombaszögi Frida

2021. december 9. 09:09 Múlt-kor

Az örökösnő

Miklós Andor birodalma az ország legnagyobb újságkonszernjéből, Az Est Lapkiadó Részvénytársaságból, a legnagyobb nyomdaüzemből és a legtekintélyesebb könyvkiadó vállalatból, az Athenaeum Rt.-ből állt össze.

A hatalmas vagyon és az ezzal járó befolyás – amely ráadásul a sajtóra, a kor legerősebb véleményformáló intézményére épült – ártott a mindenkori politikai hatalomnak, főként azért, mert a szabad véleménynyilvánításban saját propagandájának gyengítését látta.

A Horthy-korszak, a második világháború utáni koalíciós időszak és a Rákosi-korszak országvezetői sem engedték az őt megillető tulajdonhoz. A „sajtócézár” Miklós Andor után maradt Est-lapok és a nyomdák akkora vagyont képeztek, hogy azt egyik hatalom sem akarta kiengedni a kezéből.

1938 elejétől egyre gyakoribbak lettek a baloldali és liberális lapok elleni támadások. A Horthy-érában a vállalat a „zsidó kapitalizmust” testesítette meg. Próbálták ellehetetleníteni, végül „adótartozás” címén szerezték meg. Teleki Pál miniszterelnök támogatásával és Reményi-Schneller pénzügyminiszter levezénylésével az állam „megmentette” az eladósodott vállalatot. Az Est pedig 1939. november 17-én megszűnt.

Gombaszögi Frida zsidó származása miatt színpadra sem állhatott a következő években. 1944 tavasza és 1945 januárja között Hachspacher Ilona erdélyi menekült szerepét „alakította", azaz eltitkolta személyazonosságát és hamis papírokkal bujkált a nyilasok elől. Megmenekülésében a barátok, de az első férje, Rajnai Gábor színész is segítségére volt.

A háború alatt mindene odalett, megmaradt papírgyára porig égett, lakását kirabolták, a ház bombatalálatot kapott. Ő azonban sokakkal ellentétben megmenekült. Hosszú pereskedés indult meg a Magyar Államkincstár ellen az Athenaeum visszaszerzése érdekében. Gombaszögi arra hivatkozott, hogy a kötött szerződés kizsákmányoló ügylet volt, másrészt kényszer hatása alatt írta alá.

A kommunista propagandalapok nem kímélték, ők nem a zsidó üldözöttet látták benne, hanem a „tőkést”. Még a halott Miklós Andor ellen is folytattak nyomozást egy feljelentés alapján, amelyet nyilván nem véletlenül időzítettek a bírósági tárgyalás idejére. A vád szerint Miklós Andor 25 évig „fasiszta szellemben” irányította lapjait. Ezt a vádat végül rövid időn belül ejtették és a nyomozást lezárták.

Nem volt ilyen gyors az eljárás Gombaszögi esetében. Miklós Andorné, az Athenaeum és a Magyar Kincstár közötti per folytatódott, született ítélet az özvegy javára, de a folyamatos fellebbezések miatt mindig újra kellett tárgyalni az ügyet, amelyet végül az államosítási törvény zárt le.

Ekkoriban Gombaszögi Amerikában tartózkodott, Irén húgánál töltött el egy fél évet, sokak megdöbbenésére azonban hazatért, pedig ekkor már jól tudta, semmit sem fog visszakapni örökségéből. 1945-től újra szerepelt színpadon, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban játszott. Az 1950-es évek elején azonban Budapestet is el kellett hagynia és csak vidéki társulatoknál léphetett fel. Amikor kérvényezte a fővárosba való visszatérését, kérését elutasították.

A Népművelési Minisztérium színházi főosztálya indoklásában azt írta, hogy „Gombaszögi nem nagy tehetségű, kiöregedett színésznő. […] Gombaszögi Frida egyébként az Est lapok egykori vezetőjének özvegye, elhelyezését már csak ezért sem tartjuk fontosnak.” Egy év múlva térhetett vissza Budapestre, 1953-tól 1961-ig ismét a Nemzeti Színház művésze volt, de már csak apróbb szerepekben játszott. 1961 nyarán, 71 éves korában érte a halál.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Varsányi Irén mint Olga, Gombaszögi Frida mint Masa és Makay Margit mint Irina Anton Pavlovics Csehov A három nővér című színművében, 1922-ben (Labory/OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KB VII. 136)Gombaszögi Frida Molnár Ferenc: A farkas című vígjátékában 1912-ben (Strelisky Sándor/OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KA 3748/24)1912-es grafika Gombaszögi Fridáról a Vasárnapi Ujságban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár