Halálos balesetek hatására állította le Amerika két világháború közötti lég-anyahajó programját

A USS Macon léghajó New York felett, 1933.

A közlekedés jövője

A csatahajókéval vetekedő méretű, ám könnyedén lebegő hatalmas „repülő szivarok” a filmhíradók korának hajnalán már a szélesebb publikum fantáziáját is megigézték.

A mozitermekben levetített híradások állandó szereplői voltak, és az 1931-ben befejezett, akkoriban a világ legmagasabb épületének számító Empire State Building tetején is „légikikötőt” alakítottak ki, tetején egy 60 méteres árbóccal, amelyhez rögzíthették a léghajókat.

A terv szerint a 102. emeleten egy hajlékony „stég” segítségével hagyhatták volna el az utasok a lebegő járműveket, innen pedig egy külön erre a célra beépített lift szállította volna le őket a 86. emeletre.

A léghajók egyik leglátványosabb szükséglete az óriási hangár volt. A képen a haditengerészet ZMC–2 léghajója száll le a lakehursti bázison.

Az egész elgondolás azonban nehezen kivitelezhetőnek bizonyult, így igen kevés valósult csak meg belőle: az egyetlen alkalom, amikor a hatalmas árbócot valóban használták – eltekintve attól, amikor az 1933-as mozifilmben King Kong ebbe kapaszkodva csapkodta le az őt támadó repülőgépeket – az volt, amikor az amerikai haditengerészet J–4 lajstromjelű léghajója mintegy három percre kikötött rajta.

1936-ban aztán Németországban megépült a ma is híres-hírhedt Hindenburg léghajó. A 245 méter hosszú zeppelin volt térfogatát tekintve a valaha repült legnagyobb léghajó, és első szolgálati évében 17-szer repülte át oda-vissza az Atlanti-óceánt, összesen 2798 utast fuvarozva luxuskörülmények között.

A Hindenburg léghajó katasztrófája a New Jersey állambeli Lakehurstnél, 1937. május 6. A léghajó a felhajtógázként használt rendkívül gyúlékony hidrogén miatt pillanatok alatt tűzgolyóvá változott.

1937-ben egy kísérleti repülőgépindító szerkezettel is felszerelték. Ebben az évben egy sikeres transzatlanti körutat még tett, a következő alkalmával azonban a New Jersey állambeli Lakehurst haditengerészeti légikikötőjében tragikus véget ért: lángolva csapódott a földbe az érkezésére összegyűlt közönség szeme láttára. A történetírás ezt az eseményt tekinti a léghajózás, mint rentábilis közlekedési mód iránti komolyabb érdeklődés végének – a lángokban aláhulló Hindenburgról készült felvételek bejárták a világot, és senki sem érezte már biztonságban magát a „repülő szivarokon”.

1. A közlekedés jövője
2. A haditengerészet merev falú léghajói
3. A balsorsú Akron
4. A megmaradt testvérhajó
5. A merev falú léghajózás utolsó rúgásai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
• Akire a bakó negyedszer is lesújtott