Gigantikus szökőár söpört végig ezer éve egy dél-kínai szigeten
2019. január 7. 13:49 MTI
Mintegy ezer éve történt szökőár maradványait, nagy mennyiségű porcelántörmeléket tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartomány vizeiben lévő Nanao sziget partjain.
Korábban
A kínai Műszaki Tudományegyetem, valamint a Kelet-kínai Általános Egyetem tudósainak vezetésével végzett kutatások szerint a Hongkongtól 250 kilométerre elterülő Nanao partjainak üledékrétegei a Szung-dinasztia korából (960-1279) származó kőtörmeléket és porcelándarabokat tartalmaznak. Su Kao, a kelet-kínai egyetem munkatársa elmondta, hogy a sziget délkeleti csücskén lévő Szungcsing területen civilizált város állt, amely hivatalos égetőkemencékkel rendelkezett. Itt készítették a porcelánt a Szung-dinasztia középső periódusában.
A szökőár lerombolta a várost, semmilyen más kulturális emlék nyomát nem találták az üledékben a későbbi periódusokból egészen a Ming-dinasztia (1368-1644) kései időszakáig. A híres Nanao-1, egy ősi kereskedelmi hajó a sziget partjaitól 2 kilométerre süllyedt el mintegy 69 évvel a szökőár előtt. A régészek a roncsról származó több mint 20 ezer antik darabot, köztük porcelánt és bronz érméket tártak fel.
A szökőár 1076-ban söpört végig Kína déli partvidékén a dél-kínai-tengeri Manila-árokban történt nagyerejű földrengés nyomán. A cunami kínai kutatók szerint a térség drasztikus kulturális hanyatlását idézte elő. Kínai kutatók 2013-ban találták az első bizonyítékokat a mintegy ezer éve történt szökőárra a Dél-kínai-tengerben lévő Tungtao szigetén. A sziget körül megfigyelték, hogy a korallzátonyok és a kőzetek mintegy 200 méterre elmozdultak a szigettől. Arra a következtésre jutottak, hogy ezt csak igen nagy erejű ár volt képes előidézni.
A kutatások alapján kezdődött meg Kínában az adatok gyűjtése az esetleges szökőárveszélyről a Dél-kínai-tengerben, tavaly a Manila-árokba szökőár-előrejelző bójákat telepítettek.
Kína déli partvidéke a világ egyik legsűrűbben lakott területe, itt terül el Hongkong, Makaó, Hsziamen és a több mint nyolcmilliós Kanton. A térségben működik a kelet-ázsiai ország számos atomerőműve. Az atomerőművek szökőár általi sebezhetőségét megmutatta a Japánt 2011-ben megrázó földrengés nyomán keletkezett cunami, amely tönkretette a fukusimai atomerőművet, jelentős környezeti katasztrófát okozva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05