Gigantikus óegyiptomi szobrokat állítottak ki Párizsban
2015. augusztus 24. 10:32 MTI
Több mint egy évezreden keresztül a Földközi-tenger mélyén hevert az a három monumentális ókori egyiptomi szobor, amelyet az Arab Világ Intézetében állítottak fel a hét végén Párizsban.
Korábban
Ozirisz és Ízisz egyiptomi istenségek hat méter magas, 4-5 tonnát nyomó gránitszobrát, valamint az ugyancsak 6 méter magas, de csaknem 16 tonnás sztélét (feliratos álló kőtábla) Franck Goddio francia búvárrégész fedezte fel Hérakleion-Tonisz és Kanopusz elsüllyedt városokban a mai Alexandria közelében. E városok a 8. században kerültek víz alá kataklizmaszerű természeti csapások, főleg földrengések sorozatának következményeként, tenger alatti romjaikat 2000-ben, illetve 1997-ben találta meg Goddio és kutatócsapata.
A három város csak görög tragédiákból, útleírásokból és legendákból volt ismert egészen addig, amíg Franck Goddio és csapata évekig tartó kutatás eredményeként meg nem találta ezeket 6-9 méteres mélységben a víz alatt.
A három óriási szobrot azért tették közszemlére, hogy kedvet csináljanak a Goddio által felfedezett ősi kincsekből szeptember 8-án nyíló, Ozirisz: Az elsüllyedt Egyiptom rejtélyei című kiállításhoz. A csaknem 300 régészeti leletet az Alexandriai Tengerészeti Múzeum adta kölcsön a párizsi tárlathoz, közülük sok első alkalommal látható Egyiptomon kívül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap