„Futott Zrínyi, mint egy nagy disznó” – Szigetvár ostromának török krónikásai

Az oszmán történetírás éppen a XVI. század vége felé komoly változásokon ment át. A korábbi időszakra a gyönyörűen – gyakran versben – megfogalmazott, az oszmán irodalom minden eszközét, a szavakkal való bűvészkedés összes csínját-bínját felhasználó, zengzetes krónikák voltak a jellemzőek, amelyek persze ideológiailag némi prekoncepciótól sem voltak mentesek: alapvető feladatuk a hitharcok magasztalása, a hősök példává emelése volt. E kettőnek – a formának és az ideológiának – azután gyakran éppen a tartalom esett áldozatul: az események valós lefolyása, az összefüggések felfejtése, az oknyomozás nem tartozott az elsődleges írói módszerek közé. Éppen ellenkezőleg: a minél erősebb szimbolikus tartalom elérése érdekében a szerzők akár kisebb csúsztatásoktól sem riadtak vissza. Ezeket az összefoglaló néven gazavatnáméknak, a hitharcok történeteinek nevezett munkákat gyakran magasan képzett értelmiségiek alkották.

A másik, egyre erősödő irányzatot sokkal egyszerűbb nyelvi megformálás és az eseményekre koncentráló szemléletmód jellemezte. E munkák is azonban elsősorban leíró jellegűek: az eseményeknek számos apró részletét rögzítik, a mögöttük feszülő mozgatórugókról viszont gyakorta hallgatnak. Sok esetben a birodalom adathegyekkel dolgozó bürokratái készítették őket, és gyakran valóban mindenféle írói koncepciót – sőt igényt – nélkülöző „adatmentésnek” tűnnek.

A szigetvári hadjáratról szóló munkák közül jó néhánynak a szerzője vagy maga is részt vett a hadműveletekben, vagy fontos belső információkhoz juthatott hozzá. A „nyersanyag” tehát rendelkezésre állt, a kérdés az, hogy ki mit kezdett vele. A teljességgel ismeretlen életrajzú Meráhí például valószínűleg nem sokkal az események után alkotta meg verses elbeszélését (a műfajt törökül mesznevinek nevezik), amelyet Szokollu Mehmed pasa nagyvezírnek ajánlott. (Hogy ő maga részt vehetett-e az eseményekben, nem tudjuk.) A mű a gazavatnámék tipikus példája: megfogalmazása nagyon komoly műveltségre vall, de az információkat visszafogottan csepegteti.

Sudár Balázs teljes cikkét keresse a Múlt-kor nyári számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe