Furcsa betegségek a középkorból
2015. február 9. 08:32
Korábban
Francia betegség
A több tünetmentes szakaszt követően idegrendszeri vagy szívproblémákat, illetve a csontokon és a bőrön tumorszerű gyulladásos göböket okozó kór 1494-ben járványként csapott le a franciák által ostromolt Nápolyra, és rövid időn belül egész Európában elterjedt. Ez a betegség nem más volt, mint a szifilisz.
A szexuális úton, illetve az anyáról a gyermekére terjedő nemi betegség eredete még ma is ismeretlen. Két főbb hipotézis létezik: az egyik szerint a vérbajt a Kolumbusz Kristóf amerikai utazásaiból hazatérő buja matrózok cipelték magukkal az öreg kontinensre, míg a másik azt vallja, a szifilisz már korábban is létezett Európában, csak sokáig nem ismerték fel.
Rembrandt a veleszületett szifilisztől szenvedő Gerard de Lairesse-ról készült festménye
A kór villámgyorsan elterjedt: habár Kolumbusz csak 1492 októberében érte el az Újvilágot, tengerészei két éven belül már más kalandokat kerestek, s sokan csatlakoztak közülük VIII. Károly francia király seregéhez. Egyesek szerint ez a fő bizonyíték az első hipotézisre, azonban a 18-19. században élt tudósok kutatása szerint már az ókori Pompeji városában is jelen volt a fertőzés, sőt Hippokratész is leírta a kór lefolyását.
A 15. századi járvány gyakorlatilag végigsöpört Európán. A szifilisz akkori mutálódott változata jóval halálosabb volt, mint ma, és néhány hónap alatt végzett a gennyes sebekkel borított áldozattal. A reneszánsz korának "legfőbb gyilkosára" utaló szifilisz szót Girolamo Fracastoro olasz orvos és költő 1530-ban egyik latin nyelvű költeményében alkotta meg. Mivel a korban sem tudták, hogy hol alakult ki a betegség, a népek mindig az ellenség nevével illették, például a hollandok "spanyol betegségként", a törökök "keresztény kórként" emlegették, Itáliában pedig a "francia betegség" név terjedt el, ám előfordult a buja- vagy az Ámor-kór elnevezés is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap