Francia doktornő ápolta a szovjet katonák által tömegesen megerőszakolt lengyel apácákat

A második világháború végén az 1944. augusztus 1-jétől október 2-ig tartó varsói felkelés következtében Varsó romokban hevert. A katonailag nem volt kellően előkészített akció során a Honi Hadsereg közel 50 ezer katonája kifejezetten gyenge fegyverzet birtokában, nyugati és szovjet segítség nélkül nézett szembe a kitűnően felszerelt német egységekkel. Sztálin rájött arra, hogy számára rendkívül előnyös, ha a „piszkos munkát”, a polgári Lengyelország végső ellenállásának felszámolását a németek végzik el helyette. A lengyel hazafiak náci megszállókkal folytatott harca több mint 20 ezer lengyel felkelő, és mintegy 180-200 ezer civil életét követelte. A szovjetek a felkelés leverését követően folytatták előrenyomulásukat, és ezzel párhuzamosan egyre több hír érkezett a katonák brutális viselkedéséről, fosztogatásokról, a nők tömeges megerőszakolásáról. 

1945 januárjában, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a tengelyhatalmak elveszítik a háborút, a francia ellenállási mozgalom Moszkvába küldte Dr. Madeleine Pauliacot, hogy a fogságba esett francia hadifoglyok hazatéréséről folyó tárgyalásokban segédkezzen. A doktornő ezt követően, 1945 tavaszán Varsóba került, ahol áprilisban kinevezték a varsói francia kórház élére. A Francia Vöröskereszt missziójának vezetőjeként a Lengyelországban ragadt franciák felkutatásával, kezelésével, valamint hazatérésük előmozdításával foglalkozott. Pauliac már hozzászokott a veszélyhez, mivel 1939-ben csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, amelyben kezdetben lelőtt pilótákat kezelt.

Bár feladata szerint elsősorban a francia nemzetiségűekre kellett volna fókuszáljon, Lengyelországba való megérkezését követően szembesült a szovjet katonák tömeges visszaéléseivel. A lengyel vidéket járva, francia katonák után kutatva számos szörnyű történettel találkozott: a szovjetek a szülőszobákon vajúdás közben, valamint percekkel a szülés után is erőszakoltak meg nőket, de találkozott olyan apácákkal is, akiket gyors egymásutánban több szovjet katona is megerőszakolt. Megszégyenítésük után nem minden nőt hagytak életben. Pauliac lehetőségeihez mérten igyekezett a meggyalázott nőkön segíteni. A doktornő 1946 februárjában tragikus autóbalesetben vesztette életét. Történetét most Anne Fontaine rendezésében, Les Innocentes (Az ártatlanok) címmel filmre vitték.  Egyelőre nem tudni, hogy a magyar mozikban látható lesz-e a film.

A doktornő egy alkalommal például feljegyezte, hogy 25 nővérből 15-öt megerőszakoltak és meggyilkoltak az oroszok, és csak tíz – egyenként 35-50 alkalommal megbecstelenített nőt – hagytak életben. Dr. Pauliac korabeli feljegyzéseiből unokaöccse készítette azt az összeállítást, amely további kutatásaival kiegészülve a film alapjául szolgált. Öten közülük terhesek lettek, és fátyolos szemmel kérték a doktornőt, hogy adjon nekik tanácsot az abortusszal kapcsolatban. A rendező, Anne Fontaine kifejtette, a katonák nem gondolták, hogy elítélendő cselekményt hajtanának végre, mivel feletteseik felhatalmazták őket, hogy erőfeszítéseik jutalmaként ilyesfajta bűncselekményeket kövessenek el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"