Fordulat a magyar képzőművészetben: új Rippl-Rónai József-kiállítás nyílt Kaposváron

Két egykori kiállítást rekonstruáltak, amelynek az volt a koncepciója, hogy bemutassák a modern művészet új hullámának érkezését az 1908 körüli vidéki Magyarországra – mondta Géger Melinda, a kiállítás kurátora az MTI-nek, azt is kiemelte, hogy a kiállításban tetten érhető, hogyan ütközött össze az új modern művészeti nyelvezet a hagyományos, akadémiákon iskolázott képi világgal.

Kunffy Lajostól – aki a hagyományos irányzatot képviseli – mintegy tizenöt festményt mutatnak be: portrékat, tájképeket és életképeket. A modernek képviselői közül Rippl-Rónainak „kukoricás” képeiből, aktos kompozícióiból és Piacsek-bácsi sorozatából állítanak ki műveket, Boromisza Tibortól nagybányai képeit, önarckép-sorozatát, Kádár Gézától pedig tájképeket választottak.

Géger Melinda kifejtette: 1908 nyarán mutatkoztak be Balatonföldváron a kőröshegyi Balatoni Festőkolónia alapítói, Boromisza Tibor, Kádár Géza, Némethy Miklós és Unghváry Sándor progresszív fiatal művészek.

Ugyanebben az évben a kaposvári karácsonyi tárlaton Kunffy Lajos akadémista festő nagyméretű alkotásai mellett jelentek meg újító műveikkel, de a kiállítók között szerepelt, egyebek mellett az akkor már sikeres kaposvári Rippl-Rónai József is, aki ugyanúgy a modernitást képviselte. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi tárlaton jól kirajzolódott a modern és a hagyományos művészi nyelvezet közötti éles határvonal.

Mint mondta, az egykori kiállításon szereplő képek közül néhány most is látható lesz, de leginkább a művészek 1908 és 1909 körül készült más festményeiből válogattak, köztük több főművet is.

A kurátor szerint 1908 fordulópontnak számított a magyar képzőművészetben. Nem sokkal később, 1909-ben alakult meg a Nyolcak művészcsoport, a nagybányai neósok ekkor hagyták el Nagybányát, és Budapestre, Kecskemétre vagy Párizsba mentek.

A művészeti fórumokon ekkor születtek meg az álláspontok a progresszióról, a művészi haladásról, illetve az elavult hagyományos nyelvről. Mint mondta, ez a konfliktus a vidéki fórumokon is megjelent, ami Kaposváron a karácsonyi kiállításon volt leginkább tetten érhető.

A kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Szita Károly polgármester és Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Csiky Gergely Színház igazgatója. A kiállítást Keserü Katalin, művészettörténész nyitotta meg. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?