Folyamatos harc az idő vasfogával az athéni Akropolisz megóvása
2021. június 6. 17:02 Múlt-kor
Korábban
Műemlékvédelem a modern időkben
A széles skálájú, modern eszközökkel dolgozó restauráció az Akropoliszon 1975-ben kezdődött, és tulajdonképpen még a mai napig is tart. A műemléket háromféle veszély fenyegeti: kémiai, biológiai és mechanikai. Az első csoportba tartozó fenyegetések nem tűnnek komolynak, de ha végiggondoljuk, hogy mi milyen környezeti hatások érik a szabad ég alatt álló műemlékeket, akkor nagyon is fontossá válnak.
Nagy kihívás a restaurátorok számára az is, hogy a legújabb korban meghatározóvá vált koromszennyeződést eltávolítsák a márványszobrokról. Mind a lerakódások, mind pedig az óvatlan tisztítás is visszafordíthatatlan károkat tud okozni, ezért ezeket a szobrokat leszerelték, zárt térbe szállították és a helyükre hiteles másolatot állítottak ki. Az Akropolisz alatt elterülő modern nagyváros szennyezőanyag-kibocsátása, valamint a savas eső olyan tényezők, amelyek számottevően károsíthatják az ókori emlékeket.
A biológiai veszélyek között szerepelnek a penészgombák, a zuzmók és a madarak is. Utóbbiak ürüléke szintén komoly károkat tud okozni. Természetesen a falközökben és résekben megtelepedő kisebb növényeket is szükséges eltávolítani, hiszen a gyökereikkel szétfeszíthetik az egymáshoz illesztett köveket.
A mechanikai károk alatt a földrengések, lőporrobbanások, ágyúzások, a hőtágulás, a tüzek és a fagyok okozta sérüléseket értjük, amelyeknek a kijavítása korántsem olyan egyszerű és kézenfekvő, mint amilyennek elsőre tűnik.
Manapság már olyan anyagokat és technológiákat alkalmaznak, amelyek nem roncsolják az eredeti ókori emlékeket, sőt, színekkel is jól megkülönböztethetővé teszik, hogy az egyes épületekben melyik kő eredeti, és melyik másolat. Ez azért szükséges, hogy a látogatók, illetve a későbbi korok kutatói is tisztában legyenek azzal, hogy mely részek azok, amelyek később ki lettek egészítve. Ahol csak lehet, a felújítások során ugyanúgy pentelikoni márványt használnak, mint az ókori athéniak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap