A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött

Az eredetileg gőzvontatású szerelvényekkel közlekedő londoni után Európában másodikként megépült budapesti földalatti vasút létrehozása minden szempontból bravúros teljesítmény volt. Wünsch Róbert építési vállalkozó, a kor vasbeton építészetének kiemelkedő alakja, a rendelkezésre álló legmodernebb technikával építtette meg az alagutat.

A kontinens első villamosmeghajtású, automatizált biztosítóberendezésekkel ellátott földalatti vasútja előremutató műszaki megoldásaiban, az állomások és az önjáró motorkocsik kivitelezésében az idő próbáját kiálló minőség jelképévé vált. Az utasok az 1896-os ezredéves kiállítás megnyitásának heteiben, fokozatosan vették használatba a vonalat.

A földalatti vasút eredetileg a mai Hősök tere sarkánál kibújt alagútjából a felszínre, ahol megépítették az ország első vasbetonból készült hídját. Ez egészen 1973-ig biztosította az átkelést a felszínen futó vágányok fölött. A mintegy 500 méteres városligeti felszíni szakaszon két megálló fogadta az utasokat: egy az Állatkert főbejáratánál és az akkori végállomás a Liget belsejében. A vonalat 1973-ban meghosszabbították a Mexikói útig, és a teljes 4,4 kilométeres pálya a föld alá került.

A Millenniumi Földalatti Vasút a Hősök terénél, háttérben a Millenniumi emlékmű, 1912. (forrás: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn)

A Városliget vízfelületeit gyakran beépítették. Az 1960-as években a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik népszerű kiállítási helyszíne volt a tó. A Ganz Hajógyár a Vajdahunyadvár elé építette kör alakú pavilonját, melyhez a vízből alig kiemelkedő, cölöpökön álló gyalogjárón lehetett eljutni.

A 2017-es budapesti vizes világbajnokságnak a Dagály Úszó Aréna mellett több különleges helyszíne is volt. A szinkronúszók a Városligetben kápráztatták el a helyszínre látogató közönséget. A televíziónézők pedig világszerte a festői háttérként szolgáló Vajdahunyad várával láthatták a közvetítést a versenyről. A tó medrében két mobil medencét építettek föl, melyek közül a kisebb egy 25 méteres bemelegítő medence, a nagyobb pedig egy 50x25 méteres, 3 méter mély versenymedence volt, amely 3750 köbméter vizet fogadott magába. A nézőtérrel együtt ez volt az eddigi legnagyobb építmény a Városligeti tavon.

Városligeti-tó a Műjégpálya épületével, háttérben a Szépművészeti Múzeum, 1926. (forrás: Fortepan / Fortepan)

Minden idők egyik legnagyobb légi járműve, a legendás Graf Zeppelin léghajó 1931 márciusában tett nem túl szerencsés magyarországi utat: repüléshez kedvezőtlen, borongós időjárás fogadta. Viharos széllel kísért sétaútja során a Zeppelin a Városliget felett is elrepült, amint erről több korabeli fotó tanúskodik.

Mire a léghajó – néhány órás útja után – visszaért Csepelre, a szél már olyan erős volt, hogy a kapitány csak komoly rábeszélésre kockáztatta meg a leszállást, hogy lehetővé tegye a magyar utasok (többek között Karinthy Frigyes) távozását. Néhány percig tartózkodott csak a földön, az időjárási viszonyok miatt azonnal visszaindult Németországba, csalódást okozva a helyszínen összegyűlt, több tízezres közönségnek. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"