Félrevezette az iránytű az Atlanti-óceán átrepülőit

Hóförgeteg és használhatatlan iránytű

Az út első húsz órája gyakorlatilag minden nehézség nélkül telt, a gép 460, később 610 méteres magasságban, 170 és 200 km/h között szelte a levegőt. Az ideálisnak mondható látási viszonyok azonban greenwichi középidő szerint este kilenc óra tájban, a repülés 20. órájában erősen romlani kezdtek.

A horizonton viharfelhők gyülekeztek és eltakarták a csillagokat, többek közt a gép irányát meghatározó Sarkcsillagot is, ami azt jelentette, hogy a Junkers legénysége kizárólag a mágneses iránytűre hagyatkozhatott.

Hogy elérjék a tervezett célállomást, New Yorkot, Köhl a sűrű felhőréteg fölé, 1800 méteres magasságba emelkedett a gépével. Próbálkozása azonban eredménytelen volt, a trió a tiszta égbolt helyett továbbra is csak az iránytűre hagyatkozhatott, amely alaposan félrevezette őket.

A Bremen letért az eredeti útvonalról és északra, Kanada felé tartott. A gép legénysége csak másnap 6:50-kor látta meg újra a Sarkcsillagot. Fitzmaurice ekkor levonta a következtetést: az iránytű útmutatását követve nagyjából 40 fokkal eltértek az eredeti útvonaltól.

Köhl ekkor délnyugati irányba fordította a gépet, amellyel igyekeztek Új-Fundland és Labrador partvonalát követni. Ez igen problémásnak bizonyult, mert Új-Fundland fölött váratlan vihar tört rájuk, és a hóförgeteg miatt szinte semmit nem láttak. A Junkers legénysége megkönnyebbült, amikor megpillantották a Labrador-félszigeten található Torngat-hegység vonulatait.

Charles Lindbergh

Wikipédia / Közkincs

Greenwichi középidő szerint 17:50-kor a Bremen legénysége olajszivárgást észlelt a pilótafülkében. Köhl eközben az üzemanyagszint-mérőt vizslatta, mert már csak két órára elegendő üzemanyaguk volt. Az idő szerencsére kitisztult, és a csapat előtt felsejlettek a Labrador-félsziget keleti csúcsa mellett fekvő elhagyatott és jeges Greenly Island körvonalai.

Mindeközben az óceán túloldalán, Németországban is nagy volt az izgalom. A Kis Újság 1928. április 17-i számában a következőképpen számolt be a felfokozott hangulatról:

„Köhl kapitány fiatal felesége egész idő alatt egy berlini nagy lap szerkesztőségében állandóan a rádiót figyelte. Ezeknél borzalmasabb, idegölőbb órákat alig élt át még asszony. Először jött a hír a megérkezésről, azután az elveszésről. Végre hajnal felé először bizonytalanul, majd egyre nagyobb bizonyossággal kezdtek szállingózni a hírek Amerika felől arról, hogy a Bremen szárazföldet ért Amerikában. Ekkor azonban egy ideig senki sem mert hitelt adni a rádiónak, a telefonnak és a táviratnak. Köhlné sem. Azután amikor teljes lett a bizonyosság, csak akkor ment haza, lefeküdt és nyugodtan aludt déli tizenkét óráig a rettenetes éjszaka után.”

A „levegő három muskétását” úgy ünnepelték, mint Lucky Lindyt

Köhlné valóban megnyugodhatott, ugyanis a férjének sikerült letennie a Brement egy befagyott, hóval borított tó felszínén. A kényszerleszállást a legénység mindhárom tagja sérülések nélkül megúszta. A 36 órás és 30 perces transzatlanti út véget ért. Európa és Amerika örvendezett, a Pesti Napló 1928. április 15-én a következőket adta közre:

„A reggeli táviratok azonban szétfutottak, és egyszerre páratlanul fölvillanyozták az érdeklődést a Bremen utasai iránt. Amikor a hiteles hír eljutott Ottavába, a kanadai alsóház félbeszakította tanácskozásait, és nagy lelkesedéssel fogadta a megérkezés közlését. A kanadai miniszterelnök a kormány nevében azonnal üzenetet küldött a német repülőknek, kifejezve a nép szerencsekívánatait az első, keletről nyugatra történt óceánrepülés sikere alkalmából.”

Köhl, Hünefeld és Fitzmaurice, akiket a sajtó a „levegő három muskétásának” keresztelt el, április 30-án ugyanolyan parádés ünneplést kapott, mint Lindbergh az Atlanti-óceán átrepülése után. Az amerikaiak megbecsülésüket és csodálatukat azzal is kifejezték, hogy Calvin Coolidge elnök a három pilótát a légtér hőseinek kijáró, nagy becsben tartott Distinguished Flying Cross (Kiemelkedő repülésért kereszt) kitüntetéssel jutalmazta.

1. A cél: Lindbergh túlszárnyalása
2. Hóförgeteg és használhatatlan iránytű

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók