Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”

Fritz von Opel a sínautója mellett jobbra, fehér öltönyben. (Wikipédia / Bundesarchiv, Bild 102-06122 / CC-BY-SA 3.0)

A család

Fritz Adam Hermann von Opel – a von előtag csak 1917-től került használatba, amikor édesapja, Wilhelm, nemesi rangot kapott – neve elsősorban nem az autóipar fejlődésével, az Opel márka különböző modelljeinek felfutásával forrt össze.

Rövid – de annál nagyobb hatású – karrierje során a rakétameghajtás egyik úttörőjévé vált, először autókkal, majd repülőgépekkel kísérletezett munkatársaival.

Az Opel céget nagyapja, Adam Opel alapította 1862-ben Rüsselsheimban. Az első évtizedekben a kor tudományos lehetőségeinek megfelelően varrógépeket, majd bicikliket készítettek. A kis cég ezekben az években alakult át nagyvállalkozássá, majd az igazi áttörést az 5 fiú – Carl, Wilhelm, Heinrich, Fritz és Ludwig – hozzájárulásával az autógyártásban érte el a vállalat.

Az eleinte Opel-Darracq néven futó márka 1902-ben már kizárólag saját, családi kötelékbe tartozott, az Opel-Motorwagen 10/12 PS típust már saját konstrukcióként mutathatták be az hamburgi autószalonban.

A következő évtizedben az Opel egyre nagyobb sikereket ért el, 1906-ban már az ezredik jármű került eladásra, míg 1909-ben a 4/8 modell, az úgynevezett „Doktorautó” révén egy elérhető árú, megbízható modell került piacra. A sikeres stratégiának köszönhetően az Opel 1914-re már megelőzte a konkurenciát.

„Rakétás Fritz”

Fritz von Opel egy olyan családba született, ahol kódolva volt az affinitás az újra, az addig ismeretlen meghódítására. A rakéták iránti érdeklődése egy viszonylag rövid periódusban – az 1920-as évek végén – bontakozott ki, ezen idő alatt kísérleteivel lefektette a 20. századi aviatika és űrkutatás alapjait.

Egy váratlan önkéntes jelentkező (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 102-06124 / CC-BY-SA 3.0. de)

Max Valierrel és Friedrich Sanderrel együtt kiváló csapatot alkottak: előbbi fizikai tanulmányai révén a tudományos hátteret képviselte, míg utóbbi pirotechnikus mérnökként a gyakorlati tudnivalókban jelentett óriási segítséget Fritz számára.

Az Opel család biztos anyagi bázisa nélkül persze ezeket a projekteket nem lehetett volna megvalósítani, noha Fritz von Opel szerepe közel sem merült ki „mecénás” mivoltában.

Elsőként a rakétameghajtás ötletét az autógyártás területén alkalmazták, hiszen Fritz elsődleges feladata az eladások növelése volt, amit – többek között – az autóversenyeken való sikeres szereplésektől (és az ezzel járó felhajtástól) remélhettek.

Az első RAK (rakétameghajtású) modellt 1928. március 15-én tárták a világ elé, és a 75 km/h-s sebesség egyértelműen sikerként volt elkönyvelhető a tervezői csapat számára. További változtatásokat követően (többek között az sem volt mindegy, hány szilárd tüzelésű rakéta hajtja a gépeket) előálltak a RAK2 és a RAK3 modellekkel is, előbbi a 230 km/h-s, utóbbi pedig – a világrekordon tovább javítva – 254 km/h-s sebességet érte el. Nem véletlen, hogy ekkorra már a Hannoverben zajló eseményen nem kevesebb, mint 20 000 néző vett részt.

1. A család
2. Nem csak az autóké a világ

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére