Felavatták Rettegett Iván első oroszországi szobrát
2016. október 17. 09:49 MTI
Felavatták pénteken az oroszországi Orjolban az ország első Rettegett Iván-szobrát. Az ünnepségen az Orlovi terület kormányzója a kegyetlenkedéseiről ismert 16. századbeli cárt az orosz elnökhöz hasonlította. A lóháton ülő, egyik kezében kardot, másikban keresztet tartó szobornak otthont adó város mintegy 350 kilométerre fekszik délkeletre Moszkvától.
Korábban
Vagyim Potomszkij kormányzó úgy fogalmazott az avatóünnepségen: "nagy és erős elnökünk van, aki rákényszerítette a világot Oroszország tiszteletére, ahogy ezt Rettegett Iván is tette saját korában". Orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy Potomszkij IV. (Rettegett) Iván cárról azt mondta, hogy ő az az ember volt, aki megőrizte az oroszoknak a pravoszláv hitet, és nem engedett be senkit az orosz területekre. A kormányzó a második világháború keleti frontjának döntő kurszki csatáját is a cár "gondviselésének" tulajdonította.
Potomszkij a BBC orosz nyelvű felületének adott interjújában kifejtette, hogy IV. Iván mellett Nagy Péter orosz cárt és Joszif Sztálin szovjet vezetőt is nagyra tarja, mert jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez. Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter is méltatta a cárt és érdemeit, a szoborról pedig azt mondta, hogy az orosz történelmi korszakok folytonosságát is jelképezi.
Az 1547 és 1584 között uralkodó cár megítélése ellentmondásos. Az orosz uralkodó ugyanis 1570-ben ezreket mészárolt le Novgorodban, miközben támadást intézett az ortodox egyház tagjai ellen. Ugyanakkor nagy tisztelet is övezi, mint az ország birodalmi statusának megteremtőjét és a művészetek támogatóját.
Az AP szerint a szoborállítás illeszkedik a történelem újraértékelésének tendenciájába Oroszországban, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogat. Az amerikai hírügynökség rámutat arra, hogy az új történelmi szemlélet szerint az erőszak és az elnyomás elfogadható az erős orosz állam építésének örvén.
A szoboravatáson mintegy 1000 ember vett részt. Orjolban nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a szoboravatás ötletét, voltak tüntetések a városban, és a bíróságon is megtámadták az emlékmű felállításának tervét. A tiltakozások nyomán felmérés készült a szoborállításról, és kiderült, hogy a lakosság 72,6 százaléka egyetértett az elképzeléssel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap