Felavatták Rettegett Iván első oroszországi szobrát

2016. október 17. 09:49 MTI

Felavatták pénteken az oroszországi Orjolban az ország első Rettegett Iván-szobrát. Az ünnepségen az Orlovi terület kormányzója a kegyetlenkedéseiről ismert 16. századbeli cárt az orosz elnökhöz hasonlította. A lóháton ülő, egyik kezében kardot, másikban keresztet tartó szobornak otthont adó város mintegy 350 kilométerre fekszik délkeletre Moszkvától.

Korábban

Vagyim Potomszkij kormányzó úgy fogalmazott az avatóünnepségen: "nagy és erős elnökünk van, aki rákényszerítette a világot Oroszország tiszteletére, ahogy ezt Rettegett Iván is tette saját korában". Orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy Potomszkij IV. (Rettegett) Iván cárról azt mondta, hogy ő az az ember volt, aki megőrizte az oroszoknak a pravoszláv hitet, és nem engedett be senkit az orosz területekre. A kormányzó a második világháború keleti frontjának döntő kurszki csatáját is a cár "gondviselésének" tulajdonította.

Potomszkij a BBC orosz nyelvű felületének adott interjújában kifejtette, hogy IV. Iván mellett Nagy Péter orosz cárt és Joszif Sztálin szovjet vezetőt is nagyra tarja, mert jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez. Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter is méltatta a cárt és érdemeit, a szoborról pedig azt mondta, hogy az orosz történelmi korszakok folytonosságát is jelképezi.

Az 1547 és 1584 között uralkodó cár megítélése ellentmondásos. Az orosz uralkodó ugyanis 1570-ben ezreket mészárolt le Novgorodban, miközben támadást intézett az ortodox egyház tagjai ellen. Ugyanakkor nagy tisztelet is övezi, mint az ország birodalmi statusának megteremtőjét és a művészetek támogatóját.

Az AP szerint a szoborállítás illeszkedik a történelem újraértékelésének tendenciájába Oroszországban, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogat. Az amerikai hírügynökség rámutat arra, hogy az új történelmi szemlélet szerint az erőszak és az elnyomás elfogadható az erős orosz állam építésének örvén.

A szoboravatáson mintegy 1000 ember vett részt. Orjolban nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a szoboravatás ötletét, voltak tüntetések a városban, és a bíróságon is megtámadták az emlékmű felállításának tervét. A tiltakozások nyomán felmérés készült a szoborállításról, és kiderült, hogy a lakosság 72,6 százaléka egyetértett az elképzeléssel.