Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre
2024. június 6. 19:05 MTI
138 éve, 1886. június 6-án született Szarvason Bajcsy-Zsilinszky Endre. A magyar történelemben kevesen futottak be az övéhez hasonló ívű pályát: a szélsőséges jobboldaliságtól jutott el a tettre kész antifasizmusig, s végül életét áldozta a szabad, demokratikus Magyarországért.
Korábban
Zsilinszky Endre néven Szarvason született 1886. június 6-án. Kolozsváron, majd német egyetemeken tanult jogot, neve 1911-ben lett ismert, amikor öccsével szóváltásba keveredtek az apjukról sértő cikket közlő parasztpárti politikussal, akit egyikük a dulakodás hevében lelőtt. Az országos feltűnést keltő perben a bíróság jogos önvédelem címén felmentette a fivéreket.
Az első világháborúban az orosz fronton megsebesülve hadifogságba esett. Hazatérése után bekapcsolódott az ellenforradalmi szervezkedésekbe, és csatlakozott a Horthy Miklós körül Szegeden szerveződő Nemzeti Hadsereghez. Érdemeiért Horthy 1925-ben századossá léptette elő és vitézzé ütötte, ekkor kezdte – az ekkortájt elvárt magyarosítás helyett – anyja után a Bajcsy nevet is használni.
1922-ben kormánypárti képviselő lett antiszemita fajvédő programmal, de a Bethlen István kormányfő által létrehozott Egységes Pártba nem lépett be, hanem 1923-ban Gömbös Gyulával létrehozta a Fajvédő Pártot. 1926-ban kiesett a parlamentből, két évvel később pedig szakított az Egységes Párthoz csatlakozó fajvédőkkel.
Bajcsy-Zsilinszky ekkor már a földreformért harcolt, Előőrs című lapjában József Attilának, Féja Gézának és Szabó Dezsőnek is teret adott, emiatt jobbról is támadások érték. 1930-ban megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, melynek képviseletében 1931-ben Tarpán újból megválasztották képviselőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Az élesen ellenzéki Bajcsy-Zsilinszky 1935-ös újraválasztását egykori barátja, az akkor miniszterelnök Gömbös – eszközökben nem válogatva – megakadályozta, amire ő tiltakozásul lemondott vitézi rangjáról. Pártjával csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, s ennek képviselőjeként került vissza 1939-ben a törvényhozásba.
Bajcsy-Zsilinszky ebben az időben már a náci Németország növekvő befolyását tartotta a magyarságot fenyegető legnagyobb veszélynek. Képviselőként és publicisztikájában is a fasizálódás, a háborús politika ellen emelt szót, még a területi revízióknak sem tudott örülni, mert azok a hitleri Harmadik Birodalomhoz láncolták az országot.
Bár élete végéig fajvédőnek tartotta magát, felhagyott harcos antiszemitizmusával, a fajvédelmet a földreformmal és a szociálpolitikával akarta elősegíteni. A második világháború kitörése után közeledett a baloldalhoz, szorgalmazta a kisgazdapárt és a szociáldemokraták szövetségét, a háborúból való kilépés érdekében még a kommunistákkal is kapcsolatot keresett.
Szót emelt a Szovjetuniónak hamis ürüggyel elküldött hadüzenet és az újvidéki vérengzés ellen, bírálta a zsidótörvényeket, a parlamentben utoljára 1943. december 9-én beszélhetett.
Amikor 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, egyedül ő fogadta őket fegyverrel. Letartóztatásakor két lövést kapott, a fogságból – ahol kidolgozta egy föderatív Nagy-Magyarország terveit – október 15-én, a balul sikerült kiugrási kísérlet napján szabadult.
A nyilas hatalomátvétel után illegalitásba vonult, s november elején a fegyveres ellenállást szervező Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökévé választották. A szervezkedést elárulták, Bajcsy-Zsilinszkyt november 23-án vették őrizetbe a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék emberei. Parlamenti képviselő lévén ügyét elkülönítették a szervezkedés december 8-án kivégzett többi vezetőjétől.
Miután a nyilas országgyűlés kiadta mentelmi jogát, Sopronkőhidára vitték, ahol december 23-án este hűtlenség és hazaárulás vádjával halálra ítélték. Az ítéletet másnap reggel hajtották végre - a nyilas vérbíró „nyugodt szentestét” akart. 1945. május 27-én ünnepélyes gyászpompával temették el végakaratának megfelelően Tarpán.
Nevét számos köztér és intézmény viseli, Budapesten róla nevezték el az egyik legforgalmasabb utcát, annak kezdetén, a Deák téren áll a szobra.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2021/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/821.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Fenevadaknak titulálták az addig jámbornak vélt cápákat a jersey-i támadás után 16:05
- Szinte minden sportágból érkeztek a sikeres magyar katonaolimpikonok 15:05
- Gettysburgnél szertefoszlott Lee tábornok verhetetlenségének mítosza 14:20
- Szatmári néptánccal és népzenével készül a 18. PanyolaFeszt 12:20
- A Rubik-kocka lesz a fényfestő verseny témája a Zsolnay Fényfesztiválon 11:20
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához 08:20
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja tegnap
- Egyszer még egy busz is átugratott a Tower Bridge csapóhídján tegnap