Farepülők és fantomhadosztályok is kellettek a D-nap sikeréhez
2017. június 6. 12:59 Csernus Szilveszter
Korábban
Miért éppen D-nap?
Így angol nyomásra született meg a döntés Szicília, majd Itália inváziójáról. A Husky fedőnévvel illetett hadművelet megmutatta a szövetségesek taktikai tehetségét: nyolc helyen szálltak partra egyszerre, és néhány hét alatt az egész szigetet birtokukba vették. A hadjárat végén Churchill és Roosevelt ismét tárgyalóasztalhoz ült a kanadai Québecben, ahol az elnök nyomására már nem tolták tovább a második frontot: véglegesítették a Hűbérúr-hadművelet minden részletét és jövő tavaszra kitűzték a D-napot és H-órát mint a partraszállás kezdőpontját.
A két betű nem konkrétan arra az eseményre lett kitalálva. Leginkább úgy értelmezhetjük, hogy „Az” a nap, illetve „Az” az óra. A „D” egyszerűen „day”-t, míg a „H” „hour”-t jelölt a katonai zsargonban. A pontos dátumot a minden addiginál szigorúbb titkosítás miatt ugyanis nem írhatták le mindenhova, még az egymás közti üzenetváltásban sem.
Az augusztus 17-24-ig tartó québeci konferencia után nem volt visszaút. Churchillnek így kevés ideje maradt, hogy a Mediterránumban terjeszkedjen. A miniszterelnök ugyanis a Földközi-tengeren nemcsak hagyományos brit birodalmi érdekeket követett (ezt Roosevelt többször is a szemére vetette), hanem hamarabb akarta felszabadítani a várhatóan szovjet érdekszférába kerülő térségeket is. Churchill azon a véleményen volt, hogy minek Európát a nácik alól felszabadítani, ha úgyis a kommunisták uralják majd.
Egyesek szerint a Balkánt is a nyugati szövetségesek zászlaja alatt akarta „elhódítani”. Amellett, hogy a Dinári-hegység minden offenzívát lelassít, az amerikaiak sem támogatták az ötletet, Sztálin pedig hallani sem akart róla. Churchill mindenesetre megpróbált újabb hadszínteret nyitni délen: 1943. szeptember 8-án megtámadta a német megszállás alatt lévő Rodoszt és környező szigeteit, a támadás azonban csúfos kudarcba fulladt. A november 22-ig tartó csata a németek utolsó nagyobb győzelmét, míg a britek utolsó nagyobb vereségét jelentette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap