Fából faragott hímvesszőt szorongató múmiákra bukkantak

A négy centiméteres fallikus szimbólumokra a lop-nóri Hsziaoho sírkomplexumban, 4 ezer éves női múmiák kezében bukkantak rá. A tárgyak – amelyek kisebbek, mint a kutatók gondolták – többségét pirosra festették, hogy ezzel is kiemeljék szakrális jelentőségüket. A leleteket felfedező kutatócsoportot a pekingi Kínai Tudományos Akadémia Egyetemének munkatársa, Jang Jimin vezette. A régészek a PLOS ONE nevű szakfolyóiratban publikáltak tanulmányt a kutatásról.

A fallikus szimbólumok tisztelete számos ősi kultúrában jelen volt. A régészek gyakorta bukkannak rá férfi nemi szervet ábrázoló tárgyakra. A szexualitással kapcsolatba hozható tárgyaknak két kategóriája különböztethető meg: azon fallikus jelképek mellett, amelyek különböző szertartások során meghatározó szerepet játszottak, valamint az ún. oliszboszok, vagy ősi dildók, amelyeket viszont szexuális örömszerzés céljából használtak. Az esetek többségében a tárgyak méretéről lehet arra következtetni, hogy mi volt a funkciójuk.

A Hsziaoho sírkomplexum a világ egyik legnagyobb és legrégebbi temetkezési helye, amelyben a régészek múmiákra bukkantak. Az i. e. 1980-ra datálható bronzkori lelőhelyen mintegy 330 sír található, amelyekben több mint harminc, jó állapotban fennmaradt múmia fekszik. A sírkomplexumra a hivatalos adatok szerint Folke Bergman svéd kutató talált rá az 1930-as években egy helyi vadász segítségével, aki már két évtizeddel korábban felfedezte a területet. A lelőhelyet utána évtizedekre betemette a környező sivatagos területekről érkező homok.

A temetőt 2003-ban kormánytámogatással dolgozó régészek fedezték fel újra. Kiderült, hogy a sírok mintegy felét kirabolták, ám a kutatók emellett számos, csónak alakú, marhabőrrel bevont koporsókba temetett, jó állapotban fennmaradt emberi maradványra is rátaláltak. A régészeket sokkolta, hogy szinte mindegyik női múmia bal kezében egy fából készült férfi nemi szervet találtak, ami arra utal, hogy a területen élt emberek körében különös jelentősége volt a fallikus szimbólumok tiszteletének. A női maradványokon emellett a derekukhoz erősített bőrtokokat is találtak, amelyekben szarvasmarhaszívből készült, feltehetően kozmetikai célból használt tárgyakra bukkantak rá.

A kozmetikai szerek kémiai elemzése során kiderült, hogy hematit (vörösvasérc) nyomai találhatók rajtuk, amelyeknek a nyomai az arcokon, a személyes és fallikus tárgyakon is felbukkannak. „A szarvasmarhaszív vörös jelek arcra, valamint többek között függőleges faoszlopokra és fafalloszokra festésére történő felhasználása egy meghatározó szakrális magatartásforma volt a hsziaoho nép körében” – olvasható a tanulmányban. A kutatók úgy vélik, hogy a szív festőeszközként való felhasználása arra utalhat, hogy a vér tisztelete jellemezte ezt a kultúrát. Bár a téma szakértője, Huang Soujü kínai történész egyetért azzal, hogy a Hsziaoho sírkomplexumban talált tárgyakat feltehetően  vallási célokra használták fel, szerinte az sem kizárt, hogy a szokatlanul kis objektumokat dildóként is alkalmazták. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése