Évtizedeken át korona nélküli király, majd néhány napig Erdély első fejedelme volt János Zsigmond

Lázadások és harcok

Izabella mindössze negyven esztendősen, 1559. szeptember 15-én elhunyt Kolozsváron. Rövid kormányzása alatt több felső-magyarországi erősséggel is bővítette a János Zsigmond uralma alatt álló területeket, és egy erdélyi főurak által indított felkeléssel is leszámolt.

A már szinte nagykorú János Zsigmond anyja tanácsadóival sikeresen átvette a hatalmat, helyzete azonban továbbra sem volt biztos: Ferdinánd újabb hadjáratot indított Erdély megszerzésére, több erdélyi úr átállt a Habsburgokhoz, majd a székelyek is lázadást indítottak.

I. Ferdinánd király (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Habsburgok elleni harcok Ferdinánd 1564-es halálát és II. Miksa trónra lépését követően is folytatódtak. Bár az 1565-ös szatmári megállapodással úgy tűnt, közel a béke – ezzel II. János lemondott volna a királyi trónról, azonban megtarthatta volna az akkor uralma alatt tartott területet, és feleségül vehette volna Miksa húgát, Johannát –, végül a szultántól érkező katonai segítség ígérete vonzóbbnak bizonyult az ifjú király számára.

A folytatódó háború nem vezetett jelentős eredményre, Szulejmán 1566-ban Szigetvár ostrománál két hónappal 72. születésnapja előtt meghalt. Utóda, II. Szelim 1568-ban külön kötött békét Miksával, a Habsburg fél és II. János közt 1570-ben történt kísérlet a viszony rendezésére a speyeri szerződéssel.

Az 1570. augusztus 16-án ennek értelmében János lemondott királyi címéről, és felvette az Erdély és Magyarország hozzákapcsolt Részeinek fejedelme címet. Mivel a szerződést a regensburgi birodalmi gyűlés csupán 1571. március 10-én ratifikálták, János Zsigmond pedig március 14-én meghalt, fejedelemként való uralkodása hivatalosan mindössze négy napig tartott.

II. Miksa német-római császár (I. Miksa magyar király) (kép forrása: Wikimedia Commons)

A világtörténelem egyetlen unitárius vallású uralkodóját, Erdély a későbbiekben is kitartó vallási toleranciájának megalapozóját Gyulafehérváron, Hunyadi János egykori kormányzó, valamint édesanyja, Jagelló Izabella mellé temették. A sírt 1599-ben Vitéz Mihály havasalföldi vajda serege feldúlta és kirabolta.

János Zsigmond vagyonát nagybátyjára, II. Zsigmond Ágost lengyel királyra hagyta. Utóda a speyeri szerződés értelmében Miksa uralma alá kerülő Erdélyben Bekes Gáspár lett volna, azonban az erdélyi rendek a II. Szelim által kihirdetett szabad fejedelemválasztási jog értelmében Báthory Istvánt tették meg vezetőjüknek.

Bár élete utolsó éveiben is kísérletet tett a Habsburgok irányába a házassági szövetség létrehozására (amelyet a Porta tiltott meg neki), János Zsigmond végül sosem nősült meg, és egyéb kapcsolatokból származó gyermekekről sem tud a történelem. Kora egyik legműveltebb államférfija volt, nyolc nyelven beszélt és olvasott, egyúttal jó vadász és lándzsavető hírében is állt.

1. Szapolyai szorult helyzete
2. Harc a kormányzóságért
3. Lázadások és harcok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• Ápolóképzés, hadifoglyok felkutatása és ejtőernyős nővérek: epizódok a Vöröskereszt történetéből
• A döntő ütközetre a japánok minden előnye elveszett, „pulykavadászat” lett belőle az amerikaiak számára
• A legreménytelenebb helyzetből vezette a győztesek asztalához Franciaországot Charles De Gaulle
• Sztálin és Hruscsov egyaránt féltékeny volt Zsukov marsall harctéri sikereire
• Egyedi érzékkel rendelkezett a merész harctéri húzásokhoz Erwin Rommel
• A megszokott életét élte tovább Párizs a horogkeresztes zászlók alatt is