Évszázadokon át vadásztak a felfedezők a hatalmasnak képzelt, titokzatos déli kontinensre
2021. május 16. 17:09 Múlt-kor
Korábban
Terra Australis bukása
A holland Abel Tasman szintén Batáviából indult 1642 augusztusában, de előbb egy óriási kitérőt tett Mauritiusra, majd azzal az elképzeléssel indult el keletre, hogy olyan messzire jusson, amilyen messzire csak lehetséges. Ausztráliától délre elhajózva, 1642. december 3-án szállt partra az általa Van Diemen-földnek nevezett Tasmania szigetén.
Az útját folytatta, és Új-Zéland két szigetét is megtalálta, de azt hitte, hogy a terület már a mai Argentína déli részéhez tartozik, ezért nem adott neki külön nevet, hanem északra fordult, és visszatért Batáviába.
A második útján, 1644-ben, Ausztrália északnyugati partvidékeit derítette fel, de érdemi kereskedelmi eredménnyel nem járt az utazása, amivel a megbízója, a Holland Kelet-Indiai Társaság is elégedetlen volt. Mindazonáltal Tasmania felfedezése azt is jelentette, hogy az ausztrál kontinens sem azonos azzal az elméletben létező nagy déli földterülettel, amelyet a felfedezők nagy szorgalommal kerestek.
Samuel Wallis angol felfedező 1767-ben érte el Tahitit. A helybeliek mintegy kétezer kenuval eveztek ki elé, és kövekkel dobálták meg, mire Wallis az ágyúival közéjük lövetett. A vízért partraszálló legénységet is megtámadták, de miután a helyiek újra vereséget szenvedtek, nem próbálkoztak többet az ellenállással.
Sőt, mikor a francia Louis Antoine de Bougainville néhány hónappal később elérte Tahitit, a helyiek békésen közeledtek, meztelen nőket is felvonultatva maguk előtt. A franciák rácsodálkoztak a fogadtatásra, és a tapasztalataik nagyban hozzájárultak a háborítatlan paradicsomban élő békés bennszülöttekről, és a „nemes vademberekről” szóló toposz elterjedéséhez.
James Cook expedíciói számoltak le véglegesen Terra Australis létezésével. Első expedícióján (1768-1771) megkerülte a Földet, de közben körülhajózta Új-Zélandot, és Ausztrália keleti partját, bizonyítva ezzel azt, hogy nem tartoznak a dél-amerikai kontinenshez. Második expedícióján (1772-1775) pedig a Csendes-óceán déli részét fedezte föl, miközben a lehető legközelebb hajózott az Antarktiszhoz.
Cook útjai véglegesen bizonyították a tengerjárók számára, hogy a nagy déli kontinensről szóló történetek nem felelnek meg a valóságnak, de ez az ókorból eredő elképzelés mégis hozzájárult ahhoz, hogy jelentős energiákat fektessenek a számos szigetet, és Ausztráliát felfedező expedíciókba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
