Évszázadok küzdelme is csak rövid önállóságot eredményezett a Montenegrói Királyságnak
2021. augusztus 28. 08:48 Múlt-kor
Korábban
Hadakozó törzsekből modern állam
I. Péter uralma alatt 1809-ben a kicsiny ország orosz segítséggel Napóleon csapatait is visszaverte – akik addig nem szenvedtek szárazföldön vereséget –, a katonai sikerek pedig korábban nem látott tiszteletet eredményeztek irányába a törzsfők részéről. Ezt kihasználva előkészítette a rendkívül elmaradott ország modernizálását, korszerű törvényeket és államapparátust vezetett be.
Utódja 17 éves unokaöccse, Rade lett II. Péter néven, aki amellett, hogy folytatta a külvilágtól elzárt teokratikus állam modernizálását, végleg leszámolt a Petrović-család hatalmát fenyegető Radonjićokkal.
Átható központosítást vitt véghez az államszervezetben, bevezetve az első központi adókat és a 12 leghatalmasabb törzs képviselőiből álló szenátus, az országot járó bíróságok (Guardia) és a rendőrség (perjanikok) intézményét. Habár intézkedései jócskán csorbították a hagyományos törzsi hatásköröket, és emiatt nem voltak népszerűek, rendszere működőképesnek bizonyult.
II. Péter vladika
II. Péter Dániel nevű unokaöccsét jelölte ki utódjául, akit előrelátó módon Bécsben, illetve Szentpéterváron taníttatott. Habár végül Péter halála után bátyjával, a szenátus által jobban támogatott Peróval meg kellett küzdenie a hatalomért, a nép támogatását maga mögött tudó Dániel sikeresen átvette a vladikai széket, majd fel is számolta: kihirdette a Montenegrói Fejedelemség létrejöttét, és kizárólag világi vezetőként uralkodott.
I. Dániel a gazdag szerb kereskedőcsaládból származó Darinka Kvekićet vette feleségül, akitől egy lánya született. Mivel nem volt fiúörököse, e véletlennek köszönhetően ismét nagybátyáról unokaöcsre szállt az uralkodói cím: miután 1860-ban egy törzsi viszályból kerekedő merénylet áldozata lett, testvére, Marko fia, Miklós (Nikola) lett a következő fejedelem.
Miklós az immár szekuláris államot tovább korszerűsítette, miközben Európát járva igyekezett minél több udvarban országa diplomáciai elismerését elérni. II. Sándor orosz cárral való találkozása különösen fontosnak bizonyult: az 1860-as és 1870-es évek során Montenegró több alkalommal is háborúba keveredett a hanyatló Oszmán Birodalommal, ezek során jelentős orosz hadisegélyben részesült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap