Evés-ivás, hangzavar és éles lőfegyverek: ilyen volt a színház Shakespeare korában

Egyedi kialakítás

A majdnem teljesen köralakot formáló Rose színház valószínűleg egy aréna helyén épült, melynek központi részén kapott helyet a nézőtér. Bár manapság ezek a színpadhoz közel eső részek számítanak a legjobbnak, akkoriban a nyitott tér alatt a nézők gyakran eláztak.

Ahogy más southbanki színházakban, így itt is a központi tér döngölt földjén helyezkedett el egy kis színpad, amely a legnagyobb épületekben is csak maximum 15×7 méteres volt. A színfalak mögötti részt egy 7 méter magas, karókon lógó baldachin választotta el a színpadtól, amelyet három oldalról vették körbe a színészeket tanácsaikkal gyakran ellátó nézők.

William Shakespeare a Rose színháznak dolgozott, mielőtt a Globe-hoz szerződött volna

„Kiszámolták, hogy a Rose színház nézőterén körülbelül 400-700 állónéző fért el”- mondja Julian Bowsher, a Museum of London régésze, aki maga is részt vetta a Rose színháznál végzett ásatásokon.

Az állóhelyek mellett körben háromemeletnyi fedett karzatot alakítottak ki a jómódúak részére. Az egyik oldal tornyán az adott színház szimbóluma volt látható: egy rózsa a Rose színháznál, egy földgömb a Globe-nál, illetve egy hattyú a Swannál. A színpad mögötti galérián játszódtak az olyan kiemelt fontosságú epizódok, mint például Júlia erkélyjelenete, a csapóajtókon pedig szörnyek és kísértetek léptek színre.

Busás bevételek

Többféle jegyár létezett: az állóhelyért egy pennyt, a karzatra kettőt, ha pedig az illető még kispárnát is kért, három pennyt kellett fizetni. A pénzt kis fadobozokban gyűjtötték. „Egyes darabokat zárral láttak el, de a legtöbbet egyszerűen csak összetörték, hogy hozzájussanak a benne lévő pénzhez” – magyarázza Bowsher.

A londoni Swan színház belseje Johannes de Witt 1596-os rajzán. Az 1593 körül a Bankside-on épült színház mintegy 3000 néző befogadására volt képes

Egy XVI. századi londoni színház összesen körülbelül 2000 (fizető) nézőt tudott befogadni. Az üzlet tehát jól működött, egészen az 1593-as pestisjárványig, amikor egy évre kénytelenek voltak bezárni.

A színészek mindegyike férfi volt, akik mindannyian hivatásszerűen űzték a szakmát, és az egyes társulatok tagjai a kiadásokat és a bevételt is megosztották egymás között. Nem véletlen, hogy a vállalkozók számára kiállított engedélyekben is kereskedelmi szolgáltatásként határozták meg az előadásokat.

Edward Alleyn (1566 – 1626) Erzsébet-kori színész elegendő pénzt keresett karrierje során ahhoz, hogy egy várat vásároljon magának

Sok ember gazdagodott meg a színháznak köszönhetően, amely azonban nemcsak a pénzről szólt, hanem az addig elképzelhetetlen mértékű presztízsről is: Burbage fia – aki egyébként Shakespeare társulatában színészkedett – is így tett szert nagy vagyonára, valamint színésztársa, Edward Alleyn is ennek köszönhetően tudott magának kastélyt vásárolni. Ami Shakespeare-t és társulatát illeti, 1603-tól Jakab király alkalmazásában álltak.

1. A kezdetek
2. Egyedi kialakítás
3. Szórakoztatás felsőfokon
4. Asztalhoz!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum