Európát bejárva merített ihletet Magyarország fejlesztéséhez Széchenyi István
2021. szeptember 22. 11:56 MTI
Széchenyi István alkotóerejének legfőbb erőforrása az óriási tehetség és a hazája iránti szeretet mellett az istenhit volt – jelentette ki Székely János szombathelyi megyés püspök azon az emlékülésen, amelyet a Széchenyi Társaság rendezett a legnagyobb magyar születésének 230. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.
Korábban
A főpap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében megtartott ülésen hangsúlyozta, hogy ámulatba ejtő Széchenyi életműve.
Felidézte, hogy neki köszönheti a nemzet az MTA létrehozását, a Lánchíd megalkotását, a hajózás és a hajógyártás, a balatoni gőzhajózás megteremtését, a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítását.
Külföldi útjai során szerzett inspiráció nyomán előmozdította a vasútfejlesztést, az első gőzhengermalom létrehozásával megalapozta a modern lisztgyártást, meghonosította a lóversenyzést és támogatta a lótenyésztést, s kezdeményezésére nyílt meg Pest-Buda első magyar nyelvű színháza, a későbbi Nemzeti Színház – sorolta.
Rádöbbent arra, hogy a nemzet fejlődéséhez hitel és tőke kell, és az embereket érdekeltté kell tenni a termelésben – tette hozzá.
Mindez nem valósulhatott volna meg az istenhit nélkül. Ennek köszönhető az is, hogy Kossuth Lajossal ellentétben tiszteletben kívánta tartani a nemzetiségek érdekeit is – mondta.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az európai kultúrát a kereszténység tette termékennyé, és Európának addig van jövője, ameddig ebből a forrásból táplálkozik. Ahogy pedig a nyugati világból elvész az istenhit, úgy vész el az emberi tisztesség is – fűzte hozzá.
Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke felidézte, hogy a Tudós Társaság, vagyis az MTA elődje Széchenyi 1825-ös felajánlása nyomán jöhetett létre. Ez azt jelenti, hogy az MTA 2025-ben ünnepeli fennállásának bicentenáriumát.
Az MTA emlékbizottság megalakításáról döntött az évforduló méltó megünneplése érdekében; a bizottság elnökévé Frank Tibor történészprofesszort választották.
Szemereki Zoltán, a társaság elnöke beszédében jelmondatukat idézte: „Hinni és hihetni egymásnak”.
Szerinte ez azt jelenti, hogy a haza érdeke megkívánja egy olyan légkör megteremtését, ami az egymás iránti kölcsönös bizalomra épül.
Az emlékülés résztvevői a tanácskozás megkezdése előtt megkoszorúzták Széchenyi Istvánnak az akadémia épülete előtt, a tér közepén álló szobrát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
