Legendás apák és fiúk

Európa szégyene - két évtizede kezdődött a srebrenicai mészárlás

2015. július 11. 13:26 MTI, Múlt-kor

Húsz éve, 1995. július 11-én és a következő napokban követték el a modernkori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzését: a boszniai polgárháborúban a szerb erők Srebrenica városának környékén több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.

A srebrenicai áldozatok gyászolói

Jugoszlávia az 1980-as évek második felétől egyre súlyosabb válságba süllyedt, s az országot végül szétfeszítették a gazdasági, politikai és legfőképpen az etnikai ellentétek. 1991 nyarán Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét, példájukat 1992. március 1-jén követte Bosznia-Hercegovina. A köztársaságon belüli szerb, horvát és bosnyák közösség konfliktusai miatt egy hónappal később véres polgárháború tört ki, amely csak 1995-ben ért véget.

A harcok során mintegy 100 ezer ember vesztette életét, s közel kétmillió kényszerült elhagyni otthonát. A küzdelem egyik legtragikusabb fejezete Srebrenicához kötődik. A boszniai szerb enklávéba ékelődött, túlnyomórészt muszlimok lakta városkában elkövetett vérengzés a nemzetiségi ellentétek, a háborús szenvedések jelképévé vált, s ma is heves reakciókat vált ki a szerbekben és a bosnyákokban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-i határozatában öt másik boszniai várossal együtt védett övezetté nyilvánította Srebrenicát, amely ettől kezdve a világszervezet holland békefenntartóinak védelme alatt állt. A könnyűfegyverzettel ellátott pár száz holland katona azonban nem volt képes ellenállni a jól felfegyverzett, Ratko Mladic tábornok vezette szerb erők támadásának, s 1995. július 11-én átadta nekik a menekültekkel zsúfolt települést. Az egykori holland békefenntartók közel harmada számára Srebrenica egyet jelent a kudarccal, a bűntudattal és a poszttraumás stressz szindrómával. A történteket sokan azóta sem tudták feldolgozni. (Egy holland bíróság 2013-ban kártérítésre kötelezte Hollandiát, mert a békefenntartók nem védték meg a muszlim férfiakat.)

Az alku része volt, hogy a civilek sértetlenül távozhatnak, szállításukra buszokat rendeltek. A szerbek a városon kívüli ellenőrző pontokon - a békefenntartók szeme láttára - leszállították és elhurcolták a férfiakat és a fiúkat, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A nőket, gyerekeket és időseket, több ezer embert a bosnyákok által ellenőrzött területek felé indították. Később a hágai Nemzetközi Törvényszék előtti perben a várost elfoglaló dandár két parancsnoka azt vallotta, hogy a kivégzéseket előre eltervezték, a cél az volt, hogy egyetlen muszlim se maradjon a városban.

A napokig tartó vérengzést követően a holttesteket tömegsírba temették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. A város környékén napjainkig több mint 50 tömegsírt tártak fel, s még mindig bukkannak újabbakra. Az exhumálások során előfordul, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnek elő, eltemetni csak akkor engedik őket a hatóságok, ha a holttest legalább kétharmad részét fellelik.

A történteket a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben népirtásnak minősítette. A fő felelősként megnevezett Ratko Mladic hadseregparancsnok és Radovan Karadzic akkori boszniai szerb elnök ellen - akik évekig bujkáltak, de végül elfogták és kiadták őket Hágának - háborús bűncselekmények és népirtás miatt vádat emeltek. A bíróságon eljárás folyt a vérengzés más, közvetlen résztvevőivel szemben is.

A boszniai szerb hatóságok mindmáig tagadják a népirtás tényét, sokáig azt állították, hogy a város bevételekor legfeljebb kétezer bosnyák esett el, s mindannyian katonák voltak. A szerb közvélemény ma is úgy tartja, hogy a srebrenicai mészárlás egyfajta bosszú volt a boszniai muszlimok által a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenségekre, a boszniai szerb kormány szerint az 1992-95 közötti háborúban a muszlimok 3260 Srebrenica környéki szerb civilt és katonát öltek meg. Róluk ugyancsak július elején emlékeznek meg minden évben Srebrenicában.

Kilenc évvel a történtek után, 2004 júniusában ismerte be első ízben a boszniai szerb kormány, hogy mészárlás történt, melyet Dragan Cavic akkori boszniai szerb elnök a szerb történelem "fekete fejezetének" nevezett. A tragédia tizedik és tizenötödik évfordulóján Boris Tadic szerb elnök a megbékélés szándékával részt vett a srebrenicai megemlékezéseken, és bocsánatot kért mindenkitől a szerbiai polgárok nevében elkövetett bűntettekért. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban ugyancsak bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". 2015 júniusában hasonló kijelentést tett Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is.

2009. január 15-én az Európai Parlament Strasbourgban megszavazta, hogy július 11-e legyen a Srebrenicában legyilkolt áldozatok európai emléknapja. Július 11-ét Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrésze, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése 2014-ben gyásznappá nyilvánította.

Ezen a napon immár két évtizede megemlékeznek az áldozatokról a várostól néhány kilométerre északra, Potocari falunál emelt központi emlékhelynél. A mészárlásnak eddig több mint hatezer áldozatát helyezték itt örök nyugalomra, de még mindig folyik a kutatás: a hivatalosan ismert 8373 áldozat közül többek földi maradványait máig nem találták meg.

A huszadik évforduló alkalmából szervezett idei gyászszertartáson és megemlékezésen a szervezők a világ minden tájáról mintegy 50 ezer vendéget várnak, köztük 85 külföldi delegációt. Július 8-án ezrek részvételével békemenet indult a Tuzla melletti Nezuk faluból, hogy július 11-ig azt az utat járja végig ellenkező irányban, amelyet a Srebrenicából Tuzlába menekülők tettek meg két évtizede.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Menekültek ezrei várnak arra, hogy buszra szállhassanak a tuzlai repülőtérnél lévő ENSZ-bázisnál felállított menekülttáborban (1995. július 14.)Srebrenicai asszonyok és gyerekek siratják eltűnt férfi hozzátartozókai a tuzlai repülőtérnél felállított menekülttáborban (1995. július 14.) A mészárlást dokumentáló korabeli vidófelvételből kivágott képekA srebrenicai mészárlás során megölt férfiak holttestei a boszniai Nova Kasaba falunál talált tömegsírban (1996. július 24.)Törvényszéki szakértők vizsgálják a Pilica nevű település közelében feltárt tömegsírban talált holttesteket (1996. szeptember 18.)Tömegsírokból kihantolt azonosítatlan srebrenicai áldozatok egy tuzlai hullaház alagsorában (1997. március 28.)Törvényszéki szakértők vizsgálják a Liplje falu mellett talált tömegsírból kihantolt maradványokat (2005. június 8.)Az egyik áldozat maradványai mellett talált fénykép (2005. július 7.)Azonosítás céljából kiállított, tömegsírban talált tárgyak az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának tuzlai irodájában (2005. július 7.)  Hozzátartozóikat sirató muszlim asszonyok Potocariban (2005. július 11.)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!