Esőerdei faházában, brutálisan gyilkolták meg a gorillák védelmezőjét

Állatorvosnak készült, de gyógytornász lett, s nyolc évig egy kórházban dolgozott. 1963-ban a házára felvett hitelből utazott először Afrikába. Itt látott először hegyi gorillákat (pontosabban csak a nyomaikat), s az élmény egész további életét meghatározta. A híres antropológus Louis Leakey támogatásával három év múlva ismét Afrikába ment, hogy a ritka, veszélyeztetett majmokat tanulmányozza. Kongóban állította fel a táborát, amelyet a zavaros helyi viszonyok miatt 1967 elején Ruandába, a Virunga és a Karisimbi vulkánok közti hegyvidékre helyezett át. Itt hozta létre a National Geographic Society megbízásából a Karisoke Kutatóközpontot.

Fossey célja az volt, hogy megismerje a gorillák életmódját, szociális viszonyaikat, ezért 18 éven át élt közöttük. Kezdetben csak messze az állatoktól ült és figyelt, majd egyre közelebb húzódott hozzájuk. Idővel eltanulta gesztusaikat, hangjaikat, kiismerte sajátos "etikettjüket" és azonosítani tudta az egyes egyedeket is. Az áttörés akkor következett be, amikor már közöttük ült, és az egyik gorilla önként megérintette a kezét. Fossey különösen bensőséges kapcsolatot alakított ki egy kölyökgorillával, akinek végigkísérte szinte egész életét - érzelmileg hatalmas sokkot jelentett számára, hogy az állat orvvadászok áldozata lett.

Fossey ekkor indított kampányt az állatok védelmében: cikk jelent meg róla a National Geographic magazinban, előadásokat tartott, alapot hozott létre a hegyi gorillák védelmére, 1983-ban pedig megjelentette a tudományos eredményeit népszerű formában összefoglaló Gorillák a ködben című könyvét. A tudós többször keveredett összetűzésbe az orvvadászokkal és a helyi kormánnyal is, amelyet azzal vádolt, hogy összejátszik a vadorzókkal.

A gorillák védelmezőjét 1985. december 27-én találták holtan ruandai házában. A gyilkosságot egy orvvadászok által használt bozótvágókéssel követték el, a tettesek sem pénzt, sem vagyontárgyakat nem vittek el, s az ügyet soha nem sikerült tisztázni. A brutális bűntény elkövetőjének személyére máig nem derült fény, de bizonyos, hogy a tudósnak azért a tevékenységéért kellett meghalnia, amelyet a veszélyeztetett emberszabású majmok érdekében végzett. Fossey-t kedves gorillái között helyezték örök nyugalomra, a sírjára ezt írták: "Senki sem szerette jobban a gorillákat". Az általa létrehozott kutatóközpont és alapítvány ma is működik, életéről Sigourney Weaver főszereplésével forgattak nagysikerű filmet Gorillák a ködben címmel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"