2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

„Eretnek” szupernóvát ábrázolhat egy ritka bizánci érme

2022. szeptember 12. 13:20 Múlt-kor

Kr. u. 1054-ben egy közeli csillag kifogyott nukleáris fűtőanyagából, és kápráztatóan fényes szupernóvaként robbant fel. Bár ez Földünktől 6 500 fényévnyire történt, a robbanás 23 napon és több száz éjszakán át tisztán látható volt az égen. Európában viszont, ahol a keresztény egyház és a Bizánci Birodalom befolyása uralkodott, a látványos égi robbanásról egyetlen említés sem történt.

IX. Kónsztantinosz érméje
IX. Kónsztantinosz képmása a két csillaggal (Forrás: cngcoins.com / Filipovic et al.)

A ma SN 1054-es jelzettel ismert szupernóva olyan fényes volt, hogy kínai csillagászok „vendégcsillagként” írták le, írásos feljegyzések születtek róla Japánban és a mai Irak területén is, elképzelhető, hogy amerikai sziklavésetek is ábrázolják – Európában viszont semmi.

Mi lehetett ennek az oka? Egyszerűen csak figyelmen kívül hagyták az új csillagot, vagy egy alattomos terv részeként próbálták meg elleplezni a kozmoszban zajló eseményeket? A kutatás most váratlan nyomra bukkanhatott a kérdésben: egy ritka aranyérmére.

A European Journal of Science and Theology augusztusi számában megjelent tanulmányában egy kutatócsoport négy, IX. Kónsztantinosz uralkodása idején (Kr. u. 1042–1055 között) vert aranyérmét elemzett. Míg ezek közül hármon egy csillag szerepel, a negyediken kettő fogja közre a császár képmását – és a szerzők szerint ez az 1054-es szupernóvára lehet finom, talán eretnek utalás.

A kutatók értelmezése szerint a császár feje a Napot, a keleti csillag a Vénuszt, a reggeli égbolt állandó szereplőjét, míg a nyugati csillag az SN 1054-et jelképezheti, amely majdnem egy hónapon át látható volt a nappali égen a Vénusszal szemközt. Hozzáteszik, hogy a két csillag a nyugati és a keleti keresztény egyházakra is utalhat, amelyek 1054-ben, a nagy egyházszakadás során váltak el egymástól.

Ha helyes az értelmezésük, és az érme valóban az SN 1054-et ábrázolja, az arra utalhat, hogy a bizánci tudósok vallási tilalom okán nem tanulmányozhatták vagy írhatták le a szupernóvát. Az egyház „elvi előítéletekkel állhatott az elvileg tökéletes és örökkévaló égen megfigyelt bármilyen változáshoz”, írják a kutatók. Az egyházszakadással járó zűrzavar közepette a vallási elöljárók számára illendőnek tűnhetett egyszerűen figyelmen kívül hagyni az új csillagot, de egy leleményes tudós kiskaput találhatott a cenzúrán.

„Ismerve az egyház asztronómiához/asztrológiához való hozzáállását, erős lehetett a nyomás, hogy ne írjanak le egy, a teológiai/asztronómiai status quót fenyegető észlelést, legyen az akár egy látványos szupernóva” – szól a tanulmány. „A konstantinápolyi egyetem egyik furfangos asztronómusa számára az esemény feljegyzésére elképzelhető egyik megoldás valamilyen rejtjel lehetett, például egy különleges kialakítású, az 1054-es esemény után vert érme.”

A kutatók számos múzeumot felkerestek, és végül 36 két csillaggal vert érmét tanulmányoztak, ami újabb figyelemreméltó részletet tárt fel. A nyugati csillag mérete nem egységes, hanem az idő előrehaladtával zsugorodni látszik, ami a szupernóva halványodását követhette nyomon.

Maguk a szerzők is elismerik, hogy bár hipotézisük észszerű, egyelőre nélkülözi a kézzelfogható bizonyítékokat. A csillagok mérete és elrendezése számos más dolgot is jelképezhet, csupán véletlenül esve egybe a szupernóvával. További probléma, hogy a 36 érme egyike sincs döntő módon datálva, így nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szupernóva felrobbanása előtt vagy után verték őket.

Az SN 1054 maradványa ma is látható a Rák-ködként, igaz, csak kellően erős távcsővel. A csillagászok szerencséjére a mai uralkodók és egyházak nem akadályozzák őket a tanulmányozásában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár