„Én lettem a halál, a világok pusztítója“ – ilyen hatással volt az atombomba a világra
2017. június 2. 12:15 MTI
Én lettem a halál, a világok pusztítója címmel mutatja be az atombomba pusztítását a Sziklakórház Atombunker Múzeum csütörtökön megnyílt kiállítása, amelyet a Hirosimai Béke Emlékmúzeum és a Nagaszaki Atombomba Múzeum állított össze.
Korábban
A tárlaton számos olyan eredeti tárgy tekinthető meg, amely a támadások során megégett, megrongálódott; sokhoz személyes történetek is kapcsolódnak - mondta a megnyitón Tatai Gábor, a múzeum igazgatója. Mint kiemelte, a kiállítás nem ítélkezik arról, szükség volt-e az atombombák bevetésére, be kívánja azonban mutatni a nukleáris fegyverek hatását, amelyről az emberek ma sem tudnak eleget.
Siga Kendzsi, a Hirosimai Béke Emlékmúzeum főigazgatója elmondta, hogy 1995 óta 16 ország 45 városában mutatták be az atombombáról szóló kiállításukat. Mint felidézte, 1945. augusztus 6-án és 9-én dobták le az atombombát Hirosima és Nagaszaki városára, melyek egy szempillantás alatt megsemmisültek; a halottak száma az év végére meghaladta a 200 ezer főt, köztük amerikai hadifoglyok is voltak.
Hirosima és Nagaszaki városa az áldozatok családtagjai és túlélők által adományozott tárgyakon keresztül mutatja be az atomfegyver borzalmas és embertelen voltát - jegyezte meg Siga Kendzsi. Vadzsima Takehiko, Japán magyarországi helyettes nagykövete hangsúlyozta: Japán az egyetlen atomtámadást elszenvedett országként hosszú évek óta küzd az atommentes világért.
Hirosima és Nagaszaki borzalma nem egy elmúlt világhoz tartozik, Észak-Korea például jelenleg is atomfegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kísérletezik - emlékeztetett a diplomata, hangsúlyozva, hogy az emberiségnek tanulnia kell a múltbéli tragédiákból. Szalay-Bobrovniczky Alexandra kultúráért felelős főpolgármester-helyettese elmondása szerint nyomasztó és elrettentő élmény a kiállítás, mégis ilyennek kell lennie, hiszen az utóbbi magyar generációk már nem tudják, mi a háború.
Az atomháború borzalmaival azonban nekik is szembesülniük kell, hiszen a sugárfertőzés még a katasztrófa után hét évtizeddel is érezteti hatását a környéken - jegyezte meg. Kadzsimoto Josiko, a hirosimai atomtámadás túlélője az október 31-ig látogatható kiállítás megnyitóján elevenítette fel borzalmas élményeit, majd pénteken a Károli Gáspár Református Egyetemen, szombaton pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen számol be arról, mi történt a katasztrófa pillanataiban és utána.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok 18:05
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.” 15:00
- Amikor a Hősök terén szólalt fel a magyar nép Ceaușescu őrült tervezete ellen 11:50
- Minden értelemben kimagaslott kortársai közül a kegyes lovagkirály, I. László 08:55
- A casus belli, amely Magyarországot a II. világháborúba sodorta tegnap
- Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit tegnap
- Bosszúszomjas társai gyilkolták meg Pizarrót, az Újvilág aranyéhes hódítóját tegnap
- Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből tegnap