Embertelen körülmények közt termelték ki az ipari forradalom csodaszerét, a guanót
2022. május 6. 09:09 Múlt-kor
Korábban
A tökéletes szer
Amikor Alexander von Humboldt porosz földrajztudós és felfedező 1802-ben a perui Callaónál először találkozott a guanóval, a „Latin-Amerika második felfedezéseként” emlegetett útjáról szóló beszámolójából már széles körben ismertté vált a guanó Európában.
Humphry Davy cornwalli vegyész 1813-as, A mezőgazdasági kémia elemei című könyvében mélyebben elmerült a magas nitrogéntartalmú trágya jótékony hatásainak leírásában, e művét pedig a főbb európai nyelvekre történt lefordítása után számos szakember olvasta a kontinensen és az Egyesült Államokban is.
Habár Európa partjai mentén is megtalálhatók a tengeri madarak hasonló szigetei, a csapadékosabb és párásabb éghajlat nem teszi lehetővé a guanó olyan mennyiségben és minőségben való felhalmozódását, mint Dél-Amerika nyugati partjai mentén.
A munkakörülmények rendkívül egészségtelenek voltak
A világ ezen része azonban a távolság miatt meglehetősen nehezen volt megközelíthető a korabeli gazdasági nagyhatalmak számára, annak fényében pedig különösen nem volt gazdaságos a dél-amerikai guanó kitermelésének megkezdése, hogy egyéb értékes nyersanyag vagy termék nem volt a térségben, amelyre Európában vagy az Egyesült Államokban szükség lett volna.
Ez a helyzet a kora újkorban kezdődött bálnavadászatnak a térségbe érkezésével változott meg. A 17. és 18. század során az Atlanti-óceán, majd a Csendes-óceán északabbi régióinak bálnaállományát megtizedelte az iparosodó országok bálnaolaj iránti kiolthatatlan szomja, és a 19. század folyamán egyre inkább a Dél-Amerika nyugati partvidékén és az innen nyugatra lévő nyílt óceánon elejthető, nagytestű bálnafélék vadászatára helyeződött a hangsúly.
Az itteni bálnavadászat kezdetén éppen az elejtett állatokból kinyert bálnazsír volt a fent felvázolt helyzetben: ez volt az egyetlen nyersanyag, amelyért a térségbe jöttek messzi földekről a hajósok. Habár hajóik textilekkel, liszttel és állati zsírral megrakodva érkeztek Peru és Chile kikötőibe, a vadászatok után rendszerint félig üres raktérrel tértek haza.
Végül Peru részéről történt meg az első lépés: Francisco Quirós y Ampudia politikus és vállalkozó volt az, aki egy liverpooli kereskedőtársaság, egy francia kereskedőcsoport és a perui állam között egyezséget ütött nyélbe a guanóexport beindításáról.
Guanó, mint trágyázószer hirdetése az Egyesült Államokból
Az üzlet igen jövedelmezőnek bizonyult: az 1840-es évek végére a perui állam adóbevételeinek 5%-át adta a guanóexport, 1869 és 1875 között ez az arány 80% volt. A fő brit exportőr, a Peruban már korábban is üzleti érdekeltségekkel rendelkező William Gibbs cége évente 80-100 ezer ezüstfontnyi profitot termelt – Nagy-Britanniában a Peruban bányászott guanó a beszerzési ár kétszereséért volt továbbértékesíthető.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.