Emberi számítógépek – fekete nők, akik főszerepet játszottak az űrrepülés történetében

A 20. század első felében, még a modern, összetett matematikai műveleteket elvégezni képes számítógépek megjelenése előtt, a kutatók kénytelenek voltak mindössze egy papírral és ceruzával – esetleg krétával és táblával – felszerelkezve elvégezni a különféle számításokat. A hosszadalmas számolás azonban nagyon sok időt és energiát vont el a mérnököktől, amelyet inkább elméletek kidolgozására és képletek megalkotására fordíthattak volna. Hogy ezt a problémát megoldják, a NASA elődszervezetének számító Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület (NACA) a két világháború között elkezdett hivatásos számolókat alkalmazni, akik elnevezése (computer) adta később a számítógépek angol nevét is. Feladatuk az volt, hogy egész nap matematikai problémákat oldjanak meg, ezzel levéve a terhet a repülőgépekkel és űrkutatással foglalkozó mérnökök válláról.

A második világháború idején az Egyesült Államok 16 millió polgára szolgált valamilyen formában a fegyveres erőknél. Ennek következtében az ország súlyos munkaerőhiánnyal nézett szembe, ami minden területen erősen éreztette hatását. A NACA rengeteg hivatásos számolója is a frontra került, ami jelentősen hátráltatta a szervezet kutatómunkáját. Roosevelt elnök szorult helyzetében fontos lépésre szánta el magát, amikor 1943-ban egy elnöki rendelettel a történelem folyamán első alkalommal engedélyezte, hogy a védelmi szektorban afrikai amerikaiakat is foglalkoztathassanak. A BBC cikkében olvashatjuk, hogy a háború évei alatt számos fekete nő került a NACA kötelékébe mint számoló, akik aztán később, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny idején az 1957-ben megalakult NASA egyik legfontosabb „hadoszlopává” váltak.

Miriam Mann 1907-ben, mindössze fél évszázaddal a rabszolgaság eltörlése után született. 1943-ban egyike volt azon egyetemet végzett afrikai amerikai nőknek, akik számára Roosevelt elnöki rendelete megnyitotta az utat, hogy tudományos területen tevékenykedhessenek. Egyetemi tanár férjén keresztül értesült arról, hogy számolókat keresnek a NACA Virginia állambeli központjába és a háromgyerekes Mann néhány héten belül már munkába is állt mint az egyik legelső afrikai amerikai számoló.

Az 1940-50-es években a központban dolgozók még két külön részlegben – a keletiben és a nyugatiban – dolgoztak, mivel Virginia állam törvényei a fehér és színes bőrű dolgozók elkülönítését követelték meg. Az itt szerzett tapasztalatok azonban rendkívül értékes munkaerővé tették Miriam Mannt és társait. Így a háború évei alatt  más területeken alkalmazott nőkkel szemben, akik a katonák hazatértét követően elvesztették új állásaikat, a NACA, majd a NASA mindent megtett, hogy megtarthassa jól képzett számolóit.

Christine Darden már fiatal korától kezdve a matematika szerelmese volt. Apja azonban féltette lányát attól, hogy fekete nőként nem talál majd kutatói állást, ezért inkább a tanári pályát tanácsolta számára. Darden megfogadta a tanácsot, de egyetemi évei alatt rendszeresen extra tárgyakat hallgatott, majd a tanítás mellett végül elvégezte a matematika szakot is. 1967-ben jelentkezett a NASA-hoz, ahol rövidesen állást is kapott. Itt az elsők között volt, akik megtanulhatták az IBM-számítógépek használatát, amelyek alkalmazásával a korábban időigényes műveletek pillanatok alatt megoldhatóvá váltak. Darden feladata az volt, hogy megírja a számítógépre azokat a programokat, amelyek révén egyre bonyolultabb műveleteket tudtak elvégezni.

Ő azonban többre vágyott. A számoláson és programozáson túl szeretett volna részt venni a NASA mérnökeinek elméleti munkájában is. Bár közvetlen felettesei rendre elutasították, 1972-ben sikerült meggyőznie az űrügynökség egyik vezetőjét, hogy helyezzék át egy mérnöki részleghez. Így a következő évtizedekben Darden aktív részese volt egy, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépekkel foglalkozó kutatócsoportnak és több módszert dolgozott ki a hangrobbanás hatásainak csökkentésére. 2007-ben a NASA egyik vezető tisztségviselőjeként ment nyugdíjba.

Az űrrepülés korai történetében kulcsszerepet játszó fekete nők történetét a nemrégiben megjelent A számolás joga (Hidden figures) című film is feldolgozta. A mozifilmben megjelenik többek között Dorothy Vaughan, aki az 1950-es években a feketék számára fenntartott nyugati részleg vezetője volt, valamint Mary Jackson alakja is, aki 1958-ban a NASA első színesbőrű női mérnökévé vált. Ugyancsak megismerhetjük a filmből Katherine Johnsont is, aki kiszámolta az első amerikai asztronauták, Alan Shepard és John Glenn földkörüli röppályájáit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben