Eltörölhetetlen örökséget hagyott az emberiségre hosszú történelme folyamán a mesés Babilon

Sokszínű hagyaték

Hérodotosz, a „történelem atyja” a Kr. e. 5. században arról számolt be, hogy Babilonban a betegek a piactéren tömörülnek, ahol – orvosok híján – csak a járókelők tanácsait fogadhatják meg betegségükkel kapcsolatban.

Azonban Babilóniában valójában fejlett orvostudomány alakult ki, amelyből a környező területeken élő népek is tanulhattak. Létezett „tudományos” módszerekkel dolgozó (aszú), valamint varázsló orvos is (asipu), de az alkalmazott orvostudomány már a Kr. e. 3. évezredben elkülönült a mágiától. Kórházak nem voltak, de mindenki tudta, hogy melyik házban vannak betegek: a bejáratot ugyanis aszfaltos gipsszel kenték be, és isteneket és démonokat ábrázoló szobrocskákat akasztottak ki rá.

Bár a matematika és a csillagászat a görög-római civilizációban élte virágkorát, gyökerei Babilóniába vezethetők vissza. A körívek és szögek számítására, valamint az idő beosztására még ma is ezt az ókori Mezopotámiában kifejlesztett rendszert használjuk. Érdekesség, hogy egy Kr. e. 18. századi babilóniai tankönyv egyik feladatának megoldása során már alkalmazták azt az elvet, amely a későbbiek folyamán Pitagorasz-tételként vált ismertté.

Gilgames uruki király krétás alabástromból készült szobra az iraki Horszabadból. A babiloniak gazdag irodalmi örökséget hagytak az utókorra, többek közt Gilgames eposzát is.

Bár a babilóniaiak már régóta figyelték a bolygók és a Nap mozgását, a tudományos igényű csillagászat, vagyis, hogy ne csupán feljegyezzék, hanem előre is jelezzék az égi jelenségeket, csak a Kr. e. 5-4. század környékétől vette át a vezető szerepet. A zodiákusok rendszerét a babilóniaiak dolgozták ki, és a legrégebbi horoszkópot is itt állították össze Kr. e. 410-ben.

Végezetül említést kell tennünk a rendkívül gazdag mezopotámiai irodalmi hagyatékról. A babilóniaiak nagy gondot fordítottak a sumer nyelv és irodalom ápolására, illetve tanulmányozására, és részben nekik köszönhetjük, hogy a Gilgames-eposz, a világ egyik legrégebbi irodalmi szövege – asszír közvetítéssel – fennmaradt. A sumer királyról szóló költemény központi témája a halhatatlanság keresése. Gilgames elbukott, de története, valamint azt az utókor számára megmentő Babilon öröksége azonban már mindörökre az emberiség kultúrkincsének része marad.

1. Isten kapuja
2. Idegen uralom
3. A bibliai király
4. Sokszínű hagyaték

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Az Újvilág eddigi legrégebbi kutyacsont-maradványára bukkantak Alaszkában
• Több mint 17 000 éves Ausztrália legrégebbi ismert sziklafestménye
• Bolygónk mágneses pólusváltása a neandervölgyiek eltűnésében is közrejátszhatott
• Nem az ember, hanem a klímaváltozás okozhatta Észak-Amerika legnagyobb ősemlőseinek kihalását
• Újjáéledő fenyegetéseket keresnek jégkorszaki állatok szöveteiben orosz kutatók
• Walesben állhatott eredetileg Stonehenge