Elhunyt Richard Ernst, az MRI technológia alapjainak megteremtője

Ernst pénteken hunyt el 87 éves korában, a hírt családja a héten közölte a kutató honlapján. A tudós az utóbbi időben szülővárosában, Winterthurban egy idősotthonban élt.

A Nobel-bizottság megfogalmazása szerint az Ernst által kifejlesztett technológia „a kémia legerőteljesebb műszeres mérési módszere”. A mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópia nemcsak a kémia, hanem a fizika, biológia és orvoslás számára is kiemelt jelentőségű.

A Richard R. Ernst által kifejlesztett módszerek tették lehetővé, hogy az elemző műszerek érzékenysége és felbontása látványosan megnövekedjen.

Kutatásai teremtették meg a mágneses rezonanciatomográf (MRI) alapjait, mellyel a páciensek szövetei és szervei a káros röntgensugarak nélkül vizsgálhatók.

Richard R. Ernst a Zürichi Műszaki Egyetem kémia szakán végzett 1957-ben, majd itt szerzett fizikai kémiából doktorátust 1962-ben. 1963-68 közt kutató vegyész volt a kaliforniai Palo Altóban, 1966-ban fedezte fel egy amerikai kutatóval közösen, hogy a néhány atommag analízisére korlátozódó mágneses rezonancia-spektroszkópia (NMR) technika hatása növelhető, ha a hagyományos, lassú pásztázó rádióhullámok helyett rövid, intenzív impulzusokat alkalmaznak. Ez sokféle atommag vizsgálatát tette lehetővé.

Ernst 1968-ban visszatért Svájcba, 1970-ben docens, 1976-ban egyetemi tanár lett Zürichben. Itt olyan technikát dolgozott ki az NMR terén, amely óriásmolekulák nagy felbontású vizsgálatát tette lehetővé. Ezek révén lehetséges lett szerves és szervetlen vegyületek, biológiai makromolekulák háromdimenziós szerkezetét megállapítani, s a biológiai molekulák és más anyagok közötti kölcsönhatást vizsgálni.

Számos találmánya és szabadalma is volt. 1991-ben kémiai Nobel-díjat kapott a nagy felbontású mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiai módszertanának kifejlesztéséért. A Richard Ernst által kifejlesztett NMR-spektroszkópiát megelőzte az NMR (Nuclear Magnetic Resonancy), azaz az atommagok mágneses rezonanciájának felfedezése, amiért Felix Bloch, svájci-amerikai és Edward Purcell, amerikai fizikus 1952-ben szintén Nobel-díjat kapott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése