Elhunyt Mary Quant, a divat örökifjú nagyasszonya, akinek a miniszoknyát köszönhetjük
2023. április 14. 16:04 Balázs-Piri Krisztina
Korábban
Imádták és gyűlölték
Mary Quant hírneve már jóval az „aligszoknya” előtt szárnyra kapott, nemzetközi karrierjét New York-i bemutatói alapozták meg, 1963-ban a Life magazin őt választotta az Év Asszonyának. Ekkorra már az áruházakból is kezdtek eltünedezni a háború utáni évek unalmas tweedkosztümjei, nagy karimájú kalapjai és elegáns kesztyűi. A legnépszerűbb darabok Quant fehér műanyag gallérjai voltak, velük gyorsan fel lehetett dobni még a „kis feketét” is.
Sztreccsharisnyáit (a leggins elődjeit) és a hozzájuk illő, térdig érő, fehér, fűzős PVC-lakkcsizmáit villámgyorsan elkapkodták, a tervező meghökkentően fiatalos stílusa külön nevet kapott, „Chelsea Set”-nek hívták. Jártak ide vásárolni a Beatles-tagok folyton változó barátnői is, gyakorlatilag mindenki, aki nem akart őskövületnek látszani. De Mary Quant legnagyobb dobása, amely mindenhová elvitte a hírnevét, kétségtelenül a miniszoknya volt 1965-ben. Addig csak sportolókon, főként teniszezőkön lehetett látni a lábat jóval térd fölött szabadon hagyó szoknyácskákat.
Mary múzsája állítólag egy névtelen sztepptáncos lány volt, aki miniben, fehér bokazokniban és fekete szteppcipőben mozogva valósággal lenyűgözte a divattervezőt. Nevet is Mary Quant adott a találmányának: kedvenc autójáról, a Mini Cooperről nevezte el, hiszen szerinte ez hasonlított a legjobban az öltözékre: semmi sznobság, csupa fiatalság, szertelenség és könnyedség. Divattörténészek azonban makacsul állítják: a franciák ebben (is) megelőzték az angolokat, André Courréges állítólag már korábban ollóhoz nyúlt, amikor a szoknya hosszáról volt szó.
De mit számított ez: a mini, amelynek 1979 óta március 24-én már világnapja is van, Mary Quant nevével forrt össze, alighanem mindörökre. Természetesen nem mindenkinek jött be ez az ikonikus ruhadarab. Coco Chanel egyszerűen és tömören „borzalmasnak” nevezte, másokat az „erkölcstelensége” háborított fel. A legenda szerint középkorú családapák törték be a miniszoknyákat árusító butikok kirakatait, és magukból kikelve ordítozták, hogy ez obszcén és undorító.
Párt meg a módi
A mini a legtöbb országban győzött, igaz, a vasfüggönyön innen, nálunk kicsit nehezebben. A ruhadarab népszerűségét világszerte a sztárok is emelték: rövid szoknyában mondta ki az igent a divatikon Jacqueline Kennedy a hajómágnás Onassisnak, és nem akadt olyan hollywoodi csillagocska sem, aki kihagyott volna egy fotózást miniben, vagy az utána megint csak Mary Quant által piacra dobott forrónadrágban. Így volt ez nálunk is: maga Rotschild Klára, Magyarország első számú divattervezője készített fellépő miniruhát Mary Zsuzsinak az 1968-as táncdalfesztiválra, Zalatnay Sarolta „aligszoknyái” pedig állandó témái és látványai voltak a korszak legolvasottabb lapjának, a legendás Ifjúsági Magazinnak.
A Mary Quant név már évekkel az ikonikus miniszoknya elterjedése előtt ismert volt a divat világában, ám az áttörés után az üzletasszony chaneli magasságokba emelkedett
Komoly viták bontakoztak ki arról is, hogy egy nő hány éves korig viselhet minit. Napjainkban állítólag negyven év a korhatár, 1980-ban mintha visszafogottabb lett volna közvélemény, akkor 33 évben állapodtak meg a hangadók egy korabeli felmérés szerint. Mary Quant a nagy dobás után sem állt le. A mini után logikus volt, hogy fehérnemű-kollekcióval jelentkezzék, majd jöttek a kiegészítők, a gyerekruhák, ékszerek, kozmetikumok, lakberendezési tárgyak.
Közben kétszer is megírta az önéletrajzát, szerepelt a Vidal Sassoonról készült dokumentumfilmben, átvett számtalan kitüntetést, egyet magától II. Erzsébettől, aki pedig sohasem viselt miniszoknyát. Dolgozott nagy művészekkel, fotózta őt és modelljeit Cecil Beaton, Helmut Newton, Oliviero Toscani és Clive Arrowsmith is, neve számtalanszor szerepelt a Vogue, a nagybetűs Divat bibliájának címlapján. Sohasem akart botrányt – nyilatkozta nem egyszer – és feljegyezték, mit gondolt a pénzről: „Az, hogy vagyonom van, kicsit olyan, mintha szőke lennék. Szórakoztató, de nem életfontosságú.”
2000-ben ment nyugdíjba, a legendák szerint haláláig konzultáltak vele fontos divat- vagy szépségipari kérdésekről. Továbbra is London agglomerációjában, Surrey megyében élt, hobbija változatlanul a kertészkedés maradt. Nem lepte meg, hogy 2019-ben éve grandiózus kiállítás nyílt ikonikus kreációiból a londoni Victoria & Albert Museumban, hiszen ezt megelőzően is előfordultak a tervei különböző tárlatokon. Az eddig nyilvánosan nem látott, privát archívumokból származó darabok ma már online formában is megtekinthetők. Sok látogató talán saját ifjúságát szeretné megidézni, hiszen annak szimbolikus ruhadarabja kétségtelenül Mary Quant minije volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap