Elhunyt Gránásy László Széchenyi-díjas fizikus
2023. november 3. 15:04 MTI
Hatvannyolc éves korában elhunyt Gránásy László Széchenyi-díjas szilárdtestfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
MTI / Illyés Tibor
Korábban
Az MTA közleménye szerint a tudós, akit az MTA Fizikai Díjával és Akadémiai Díjjal is kitüntettek, november 1-jén hunyt el.
Gránásy László 1955. február 15-én született Budapesten. Alap- és középfokú tanulmányait is itt végezte. 1974-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán tanult és 1979-ben ugyanitt diplomázott. Egyetemi doktori fokozatát 1982-ben védte meg summa cum laude minősítéssel.
1979-től az MTA KFKI Szilárdtestfizikai kutatóintézetében és ennek utódintézeteiben dolgozott napjainkig. Ez alatt az idő alatt több külföldi – japán, német, brit, egyesült államokbeli – intézményben volt vendégkutató.
Gránásy László kutatási területei széles spektrumot fedtek le az üvegfémek előállításától és termikus stabilitásának vizsgálatától a fullerénszármazékok fázisátmeneteinek vizsgálatán keresztül a nukleációs folyamatok elméleti vizsgálatáig. Ez utóbbi területen bontakozott ki igazán kutatói habitusa.
Világszinten kimagasló eredményeket ért el a kristályosodási folyamatok térelméleti modelljének kidolgozásában és annak komplex megszilárdulási jelenségekre történő alkalmazásában. Kidolgozta a nukleációs folyamatok fenomenologikus diffúz határfelületi modelljét, amelyet sikerrel alkalmazott kondenzációs, kristályosodási és fázisszeparációs folyamatok leírására.
A polikristályos megszilárdulás fázismező-elméleti leírásának kifejlesztésével először vált lehetővé olyan komplex megszilárdulási mintázatok modellezése, mint a rendezetlen dendritek, kristálykévék, szferolitok és a fraktálszerű polikristályos aggregátumok.
E munkája a Nature Materials címlapjára került, és a Science News szerkesztősége a fizika minden ágát tekintve 2004-ben az év 15 legfontosabb eredménye közé választotta. A molekuláris fázismező-elmélet keretében Gránásy László tisztázta a rendezetlen prekurzor szerkezetek szerepét a kristálycsíra-képződésben, valamint azonosított több egzotikus nukleációs módust. Eredményei kilenc alkalommal kerültek nemzetközi publikációk címlapjára.
Gránásy László kiemelkedő gondot fordított az utánpótlás-nevelésre is. Nyolc éven át vett részt az oktatásban a BME-n. 2007 és 2009 között a Brunel University professzora, 2018 óta tiszteletbeli professzora, az Academia Europaea tagja volt.
2004-ben nyerte el az MTA-doktora címet, 2019-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Munkásságát 2000-ben ismerték el az MTA Fizikai Díjával, 2005-ben Akadémiai Díjjal, a Széchenyi-díjat 2018-ban kapta meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
- Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
- Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap