Egymás után kétszer is megállította a Japán ellen induló mongolokat az isteni szél
2022. október 3. 18:02 Múlt-kor
Korábban
A második hullám
A japánok, okulva a védelmük hiányosságaiból, és úgy sejtve, hogy Kubiláj nem adja fel hódító terveit, felkészültebben várták a következő támadást. Ez végül 1281-ben következett be. A mongolok két részre osztották a seregeiket, egy déli és egy keleti csoportra. Előbbi száz, utóbbi negyvenezer emberből állt, és akárcsak korábban, itt is koreai és kínai csapatok egészítették ki a mongolokat.
A mongolokat elsöprő tájfun ábrázolása
A támadók júniusban ugyanúgy elfoglalták Cusimát és Ikit, mint az előző alkalommal, ám a Hakata-öbölben beleütköztek a japánok által frissen felhúzott, 20 kilométer hosszú falba. Ráadásul az ott lévő mongol flotta mellé kicsiny, de jól manőverezhető hajókat küldtek, amelyek legyőzték a nagy és kevésbé fordulékony hajókat. Hogy megelőzzék a további támadásokat, a hajókat egymáshoz kötözték.
A veszteségeiket súlyosbította a hirtelen támadó vihar, amely augusztus 15-én hatalmas károkat okozott a mongol flotta jelentős részében. Az egymáshoz kötött hajók csak fokozták a tájfun pusztító hatását. Az elsüllyedő hajókról a partra kijutó túlélőket a japán védők mészárolták le.
A pontos veszteségeket sosem tudjuk meg. Koreai források szerint a 26 ezer harcosból, amely a keleti csoporttal hajózott el, csak 7500 tért vissza. Ennek alapján a történészek a veszteségeket 60 és 90% közé becsülik.
A part mentén a mongolok ellen járőröző szamurájok egy 19. századi illusztráción
Kubiláj soha nem valósította meg a Japán megszállására vonatkozó terveit. Ennek az elszenvedett veszteségek mellett az is volt az oka, hogy az invázió idején használt kínai hajók újjáépítése lassú és költséges feladat volt a mongolok számára. A nagykán éppen ezért más területekre, így például Vietnámra vagy Annamra terelte a figyelmét, de a távoli hadjáratok ott is kudarcba fulladtak.
A mongol expanziók korszaka, amely még egy évszázadig sem tartott, véget ért. Ugyan Kubiláj utóda megpróbálta még alávetni Japánt, de csak diplomáciai úton, és érthető okokból elutasító választ kapott. A szigetországra is hatással volt az invázió, a védekezés költségei ugyanis megingatták a Hodzsó-klán régensi hatalmát, és alig fél évszázad múlva el is vesztették befolyásukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap