Egyetlen nap és éjszaka alatt készült el az Ördög Bibliája

A kódex a Svéd Nemzeti Könyvtárban 1929-ben (The National Library of Sweden, HS A 148)

Hermann megszegte szerzetesi esküjét, és ezért élve befalazásra ítéltetett. Hogy elkerülje ezt a sorsot, meggyőzte a kolostor apátját, hogy az életben hagyja, ha Hermann egyetlen nap és éjszaka (más változatok szerint egy év) alatt ír egy könyvet, amelyben a világ minden tudását egybegyűjti.

Az engedélyt megkapta, azonban az éjfél közeledtével Hermann felismerte a feladat lehetetlen voltát, és az ördöghöz fordult segítségért, eladva neki lelkét a könyv befejezéséért cserébe.

A történet szerint a barát hálából örökítette meg az ördögöt a kódex a 290. lapjának előoldalán (recto): a kétszarvú, összekuporodott lény arca zöld, szájából két nyelv tekergőzik elő, karmos kezei kinyújtva. A kettős nyelv a villás nyelvű kígyókra és az általuk jelképezett hamisságra, hazugságra utal.

A monda szerint az ördög maga segített a kódex elkészültében

A legendának Hermann mellékneve, az inclusus adhatott táptalajt, ami szó szerint annyit jelent: elzárt, bebörtönzött. Valójában ez a keresztény remeteség egy sajátos formája volt (ismert reclusus néven is), amelynek gyakorlói teljes magányban, egy kis házba vagy helyiségbe visszavonulva, azt soha el nem hagyva éltek.

A kódex a legnagyobb méretű fennmaradt középkori kézirat: 92 cm magas, 50 cm széles és 22 cm vastag, súlya 74,8 kg. 310 lapja állítólag 160 szamár vagy borjú bőréből készült. Egyes modern kutatások szerint a könyvet valóban egyetlen ember írta – elképzelhető, hogy a szövegben megnevezett Remete Hermann.

A teljes latin nyelvű Biblia mellett (két könyv kivételével a Vulgata változatában) megtalálhatóak benne a héber, a korai cirill és a glagolita ábécék, Sevillai Izidor Etymologiae című enciklopédiája, Josephus Flavius Ioudaikē archaiologia (A zsidók története) című műve, Prágai Kozmasz Chronica Boëmorumja (A csehek krónikája), valamint különféle tudományos értekezések, varázsigék, egy kalendárium, illetve a podlažicei kolostor szerzeteseinek névsora is.

A kódexet nemrég teljes egészében digitalizálták (Facebook / Libri Usati e Antichi)

Az évszázadok során a kódex több bencés és cisztercita kolostor könyvtárát is megjárta. 1594-ben került Prágába, II. Rudolf német-római császár gyűjteményébe.

1648-ban, a harmincéves háború lezárultával a svéd hadsereg a teljes gyűjteményt magával vitte hadizsákmányként. A Codex Gigas azóta a stockholmi Svéd Nemzeti Könyvtár állományát gazdagítja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe