Hitler elfeledett szövetségesei

Egyedüli nőként temették férfiak közé a hosszú szempillájú szibériai múmiát

2017. augusztus 8. 08:33

Régészek egy csoportja egy 12. században élt nő mumifikálódott maradványaira bukkant Nyugat-Szibériában, az északi sarkkörtől nem messze fekvő Szalehard városa közelében található Zelenij Járnál. A középkori szépség egy rejtélyes, Perzsiával összefüggésbe hozható, vadászó-halászó életmódot folytató civilizáció tagja volt. 

Egyedüli nőként temették férfiak közé a hosszú szempillája szibériai szépséget

A rézlemezekkel megerősített „gubóban” konzerválódott, mintegy 900 éves holttest (amelynek elsősorban a koponya része maradt meg jó állapotban) az első női múmia, amelyet a korábban csak férfiak és gyermekek maradványait felfedő lelőhelyen találtak.

A véletlenül mumifikálódott, halála idején feltehetően 35 éves kora körül járó, egykor vélhetően finom vonásokkal rendelkező, hosszú szempillájú, mintegy 155 centiméter magas nő arcán látható zöld foltok a fejére húzott rézüstszerű tárgy nyomai, amelyek segítettek abban, hogy a permafrosztban őrzött tetem konzerválódjon. Az állatprémmel – feltehetően rénszarvas prémjével –, valamint nyírfakéreg-gubóval bevont múmia koponyája mellett halántékgyűrűket is találtak.

A lelőhelyen korábban felfedezett más múmiákhoz hasonlóan a középkori nő lábai is a közeli Gornij Poluj folyó irányába mutattak, aminek a régészek vallási jelentőséget tulajdonítanak. A temetkezési szertartás menete azonban a kutatók előtt sajnos egyelőre nem ismert.

Az idén nyári ásatási szezon során egy csecsemő (majdnem bizonyosan kislány) maradványait is feltárták. A csecsemőnek feltehetően nem volt köze a nőhöz, akinek a többi testrésze nem konzerválódott olyan jó állapotban, mint a feje. Alekszandr Huszev régész megerősítette: annak ellenére, hogy a csontokból nem állapítható meg a múmia neme, az arc felépítéséből világosan látszik, hogy nő volt az illető. Mint kifejtette, ez alapvetően megváltoztatja a kutatók temetőről kialakított prekoncepcióját, miszerint csak (sok esetben bezúzott koponyájú) felnőtt férfiakat és gyermekeket temettek el a lelőhelyen. A szakértők feltételezik, hogy a Zelenij Járnál eltemetett nő fontos társadalmi pozíciót foglalhatott el.

Dr. Szergej Szlepcsenko tyumenyi orosz szakértő szerint sem valószínű, hogy a csecsemőnek és a középkori nőnek köze lett volna egymáshoz, az pedig kizárható, hogy szülő-gyermek kapcsolat lett volna közöttük. A nemrég feltárt emberi maradványokat egy orosz és dél-koreai kutatókból álló csoport tudományos vizsgálatoknak – többek között a nő agyából kivont minták segítségével DNS-elemzésnek – fogja alávetni. A kormányzati finanszírozástól nagyban függő kutatások a tudós szerint várhatóan egy éven át fognak tartani. Szlepcsenko reméli, jutnak majd források a nő arcának rekosntrukciójára is.

Mint Dong Hoon Sin, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzora kifejtette, kétféle múmia létezik: mesterséges és természetes körülmények között konzerválódott. Előbbire a legjobb példát az egyiptomi múmiák szolgáltatják, míg utóbbihoz kedvező éghajlati és környezheti tényezők – fagyos talaj, réztárgyak jelenléte stb. – szükségesek. Ezeket sivatagokban és az északi régiókban lehet megtalálni. A Zelenij Járnál feltárt emberi maradványokhoz hasonló múmiákat csak ritkán fedeznek fel az északi sarkkör közelében. Hozzátette, ezen múmiák esetében különösen érdekessé teszi a kuatást, hogy a belső szerveik jó állapotban maradtak meg.
Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!