2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Egyedül kísérelte meg visszaszerezni Erdély trónját a császáriak által cserbenhagyott Kemény János

2020. december 14. 11:31 MTI

413 éve, 1607. december 14-én született Kemény János erdélyi fejedelem, író. Önéletrajza nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett.

Kemény János
Kép forrása: Wikimedia Commons

Bethlen Gábor udvarában nevelkedett, a politikával is ott kezdett el foglalkozni. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán.

I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, majd kincstartó, végül az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa lett és részt vett a fejedelem hadjárataiban.

II. Rákóczi György fejedelmi tanácsosnak tette meg, de Kemény volt a kancellária nagyhatalmú vezetője is. 1657-ben a fejedelem kudarccal végződött lengyelországi hadjárata során ő is a krími tatárok fogságába esett, ahonnan csak váltságdíj ellenében szabadult.

Fogságának két bahcsiszeráji esztendeje alatt a szenvedők vigasztalására állította össze Gileád balsamuma című kötetét a zsoltárok és Jeremiás siralmai szövegéből, hozzájuk csatolva a rabok számára írt imádságát.

Ugyanitt írta meg önéletrajzát, amely nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett. Később, fejedelemsége alatt is széles körű politikai levelezést folytatott, amelynek egy része nemcsak a címzetteknek, hanem a nyilvánosságnak is szólt.

Első felesége, Kállay Zsuzsanna halála után második nejével, Lónyay Annával aranyosmedgyesi birtokán telepedett le, ahonnan a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére tért vissza, hogy felvegye a harcot a törököt kiszolgáló Barcsay Ákossal. Miután 1661. január 1-én fejedelemmé választották, elfogatta Barcsayt, akit később Kozmatelkén tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak.

Nemzetközi támogatásra számítva, Kemény János kimondta Erdély törököktől való elszakadását, és I. Lipóttól kért segítséget, majd a török elől Magyarország területére menekült. A Montecuccoli vezetésével érkező császári hadak azonban csata nélkül visszavonultak, miután a török Apafi Mihályt nevezte ki Erdély fejedelmévé. A cserbenhagyott Kemény mégis megpróbálta a trónt visszaszerezni, de 1662. január 23-án, a nagyszöllősi csata hevében lezuhant a lováról és szörnyethalt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár